A magyar konyha igen ismert a nemzetközi cukrászművészetben is. A találmányok világhírűek, s a falatozók sokszor nem is tudják, honnan erednek a sütik, melyeket annyira imádnak.
A dobostortát egy Dobos C. József nevű pesti cukrász találta fel, akinek csemegeboltja és vendéglője volt a régi Pest-Budán. 1855-ben rukkolt elő a tortájával, s óriási sikert aratott. Nagyapja a Rákócziak szerencsi kastélyában volt szakácsmester.
Az indiánert Pállfy Ferdinánd gróf találta ki 1890 elején. Megvásárolt egy bécsi színházat, ahol az aktuális operetthez leszerződtetett egy indián artistát. A darab gyengécske volt, az indiánnak sem lett nagy sikere, így — hogy mentse a menthetőt — bedobta a mézesmadzagot: aki megnézi a darabot, a belépőjegy mellé kap egy indiánert ajándékba.
A gróf maga alkotta meg a habos, csokoládés fánkot, indiánernek nevezte, s a finomságnak azonnal híre ment a fél világon.