Tudtad?Kik voltak az édesszájú magyar feltalálók

2007. június 30., szombat, Kiscimbora

A magyar konyha igen ismert a nemzetközi cukrászművészetben is. A találmányok világhírűek, s a falatozók sokszor nem is tudják, honnan erednek a sütik, melyeket annyira imádnak.

A dobostortát egy Dobos C. József nevű pesti cukrász találta fel, akinek csemegeboltja és vendéglője volt a régi Pest-Budán. 1855-ben rukkolt elő a tortájával, s óriási sikert aratott. Nagyapja a Rákócziak szerencsi kastélyában volt szakácsmester.

Az indiánert Pállfy Ferdinánd gróf találta ki 1890 elején. Megvásárolt egy bécsi színházat, ahol az aktuális operetthez leszerződtetett egy indián artistát. A darab gyengécske volt, az indiánnak sem lett nagy sikere, így — hogy mentse a menthetőt — bedobta a mézesmadzagot: aki megnézi a darabot, a belépőjegy mellé kap egy indiánert ajándékba.

A gróf maga alkotta meg a habos, csokoládés fánkot, indiánernek nevezte, s a finomságnak azonnal híre ment a fél világon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 420
szavazógép
2007-06-30: Kiscimbora - x:

Jékely Zoltán: Apaváró

Kapuban állva, kisfiú, mezítláb,
piszkál lábujjal százlábút, gilisztát;
hosszan bámul pókhálót, hangyajárást,
hogy könnyebbé bűvölje azt a várást...
2007-06-30: Élő múlt - Sylvester Lajos:

Bodali Mihály számvetése (Egy uzoni gazdaember igazságkereső élete) 2.

Bodali Mihály ifjúkorban
Bodali Mihály 1940 előtti életében a gazdálkodás és a román katonai előképzés a fő elem. Brassó vonzáskörében élnek, terményeiket a Cenk alatti városban és a környék csángó falvaiban értékesítik. A hagyományos gazdaéletet a román hatóságok túlkapásai, akut magyargyűlölete bontja meg, de ezeknél is visszataszítóbb a renegát magyarok elpártolása.