Nagyenyeden szombaton avatták fel a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégium európai uniós forrásokból felújított épületegyüttesét. A felújítás – amelyhez a magyar kormány is 268 millió forintos támogatást nyújtott – az épületegyüttes tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület és a román többségű Nagyenyed önkormányzata közötti együttműködés révén valósult meg.
Balog Zoltán, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője ünnepi beszédében kitért arra, hogy eljön az idő, amikor a román–magyar versenyen túl a két ország erejének az összeadására is szükség lesz. Európa fölött hosszú időre is beborulhat az ég, ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a szomszédok összekapaszkodjanak, és együtt keressék a boldogulás útját. Eljön az idő, amikor a versenyen túl együtt lesz szükség a magyarok és a románok erejére – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: a lengyelek mindig is értették ennek a szükségességét, kezdik érteni a szlovákok és a csehek is, és Nagyenyeden, úgy tűnik, hogy a román nemzet vezetői is érzik ezt. „Milyen jó lenne, ha terjedne ez a megértés, ez a felfogás, amikor kiderül, hogy az erőknek össze kell adódniuk, mert vannak más erők is, amelyek ellenünk szövetkeznek” – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta azt is: a kollégium jól példázza, hogy a restitúció során visszaadott ingatlanok jó célt szolgálnak Romániában.
A felújítás során is megmutatkozott „együttállásért” azonban meg is kell küzdeni. Mindig, újra meg kell győzni Brüsszelt arról, hogy mi is vagyunk, és nélkülünk az Európai Unió csak vám-, adó- és kereskedelmi közösség. De Bukarestet is meg kell győzni arról, hogy „ami jár, az jár, ami méltányos, azt meg kell adni”, és lehetővé kell tenni, hogy az erdélyi magyar közösség újra kézbe vehesse egykor államosított tulajdonát – mondta Balog Zoltán, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Reményét fejezte ki, hogy a visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye is rendeződik, és újabb városok lesznek, amelyek az egyházak segítségével nemcsak a magyar közösséget, hanem Romániát is gyarapíthatják.
Az ünnepi alkalomból az iskolaudvaron tartott hálaadó istentiszteleten prédikációt mondó Kató Béla református püspök arról beszélt, hogy a nagyenyedi kollégium – a magyar királyok vagy erdélyi fejedelmek által alapított kollégiumoktól eltérően – azért lehetett hosszú életű, mert a hit szilárd alapjára építették. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Bethlen Gábor Kollégium felújítása során kialakult román–magyar együttműködésnek „helye van a jövő építése jó példái között”. A politikus a kollégiumot az erdélyi magyarság Oxfordjának, Sorbonne-jának nevezte. „Kicsiben olyan, mint Erdély. Mindent túlél. És mint tudjuk, aki túlél, erősebb lesz” – fogalmazott az elnök, aki szerint az erdélyi magyarságnak az a feladata, hogy minőségivé tegye oktatását. Ettől függ ugyanis a fiatalok versenyképessége és a szülőknek a magyar nyelvű oktatás iránti bizalma.
Horaţiu Josan, Nagyenyed korábbi polgármestere arra is kitért beszédében, hogy Mihail Halici, az első román vers szerzője és Kőrösi Csoma Sándor, Tibet kutatásának úttörője is a kollégiumban tanult. Oana Iuliana Badea jelenlegi polgármester kijelentette: büszkeséggel tölti el, hogy annak idején oktatási államtitkárként láthatta el kézjegyével a kollégium felújítási terveit, most pedig polgármesterként írhatta alá a felújított épület átvételét.
A Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben eredetileg Gyulafehérváron alapított iskolát csaknem fél évszázaddal később a tatárdúlás után költöztették Nagyenyedre. Az iskola nagyenyedi épületeit többször lerombolták, újjáépítették. A jelenlegi, 19. századi épületegyüttes azt követően újulhatott meg, hogy az épületeket visszakapó református egyház megegyezett a város önkormányzatával, és 25 évre elengedte a bérleti díjat, ha a város pályázati úton megszerzi a felújítás költségeit. Nagyenyed város önkormányzata 2010-ben nyert EU-s pályázatot a felújításra. A 29,65 millió lej értékű projekt költségeiből 23 millió lejt az EU forrásaiból, hárommillió lejt a román kormány forrásaiból biztosítottak. A magyar kormány az EU-pályázatba bele nem foglalható költségekhez nyújtott mintegy négymillió lejnek megfelelő 268 millió forintos támogatást. A felújítás során újravakolták, lefestették az épületek falait, kicserélték a tetőszerkezetet, a nyílászárókat, a fűtési rendszert, a villany- és vízvezetékeket. A projekt iskolai felszerelések beszerzésére, számítógépek és interaktív oktatási eszközök megvásárlására is kiterjedt.
