Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott, hogy a közép-európai országok (a korábbi Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország), amelyek ma a visegrádi csoportot alkotják, fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, a szovjet rendszer felbomlásában is, és megpróbálják megvalósítani a szabadságról és a demokráciáról alkotott elképzeléseiket, „a közép-európai álmot”.
„Soha nem felejtjük el, hogy a magyarok véráldozatot is vállalva felkeltek a kommunista szovjet elnyomás ellen. A hősöket tiszteljük, és fejet hajtunk emlékük előtt” – jelentette ki Jan Hamácek, a cseh képviselőház elnöke üdvözlőbeszédében. „Történelmi tapasztalataink hasonlóak, sokszor közösek. A visegrádi együttműködés megtartása ezért rendkívül fontos” – szögezte le Milan Stech, a szenátus elnöke. A magyar forradalom és szabadságharc leverését az „európai történelem sötét napjának” minősítette Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje. Duka beszé­dében méltatta Mindszenty József esztergomi érsek korabeli szerepét is Magyarországon. Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, aki 1956-ban Ausztriában élt, felidézte saját emlékeit a magyar menekültek ausztriai fogadásáról, majd leszögezte: a magyar forradalom megdöntötte azt a mítoszt, hogy a kommunista rendszerben a nép uralkodna, hiszen éppen a magyar nép lázadt fel a kommunizmus ellen.
A politikusok felszólalásai után két kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen egyebek között magyar, cseh, szlovák, lengyel és német történészek vettek részt. Az egyik kerekasztal résztvevői azt vizsgálták, milyenek a történelmi párhuzamok és eltérések a közép-európai országok kísérletei között, hogy kivonják magukat a szovjet elnyomás alól, míg a másik kerekasztal témáját a kommunista rendszer megváltoztathatatlansága alkotta.