Félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban, legnagyobb részük több mint hat éve – írta tegnap a Bild német lap kormányzati adatokra hivatkozva. A szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal írásbeli kérdésére adott kormányzati válasz alapján készített összeállítás szerint 549 209 elutasított menedékkérő él Németországban, 406 065-tel több, mint hat éve.
Majdnem minden második – 46,6 százalék – rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel, amelyet például azért kaptak meg, mert már beilleszkedtek, és nemigen van kapcsolatuk hazájukkal. Az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkotják 77 600 fővel, utánuk a koszovói állampolgárok 68 549 fős csoportja következik, majd a szerb állampolgárok 50 817 fővel.
Az ország elhagyására kötelezett, de valamilyen ok miatt Németországban maradó menedékkérők száma 168 212 volt az év közepén. A kormány kimutatása szerint mintegy 37 ezren azért nem távoznak, mert nincs útlevelük, 107 ezer ember kitoloncolása pedig „egyéb okok” miatt nem lehetséges, például azért, mert hazájukban az illetékes hatóság nem működőképes.
További, nagyjából 10 ezer ember ügyében kitoloncolási tilalom van érvényben, mert hazájuk nem biztonságos. Több mint 3000 elutasított menedékkérő azért maradhat, mert szakmai képzésben vesz részt vagy beteg rokonát ápolja, mintegy 1800 ember betegség miatt maradhat, 440 ember pedig azért, mert büntetőeljárás alatt áll.
Rainer Wendt, a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet elnöke a Bildnek azt mondta, hogy „egész iparág” épült a kitoloncolások megakadályozására. Ügyvédek és emberi jogi szervezetek, például a Pro Asyl rendszeresen meggátolja az ország elhagyására kötelező határozatok végrehajtását, a politikusok pedig tartanak a kitoloncolásokról a médiában esetleg megjelenő „nem éppen szép képektől” – emelte ki Rainer Wendt. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell – mondta.
