Farcádi Botond
Hogy a demokrácia bajnokai a távolmaradást éltetik a vasárnapi kvótareferendum után, abban nincs semmi meglepő, hiszen ők azok, akik bojkottra buzdítottak, s a népszavazást magát is kárhoztatták, ördögtől valóként tálalva a demokrácia egyik alapintézményét. Gyurcsány Ferenc például már az őszödi beszédéből híressé vált mondatot sem szégyellte idézni, amikor arról beszélt, hogy győztek, „nem kicsit, nagyon”. (Valaki azért szólhatna neki, hogy a következő olyan győzelemmel, amelyhez nem kell szavazat, kiesnek az Országgyűlésből.)
Érthető is, hogy a vasárnapi kvótareferendum után mindenki győzelemről beszél: a megmérettetés belpolitikai jelentősége, hogy melyik tábor milyen támogatottságot tud felmutatni. Csak az nem mindegy, ki milyen alapon beszél sikerről. A Fidesz és a KDNP a kötelező betelepítési kvótákat elutasító voksok nagy számát hangsúlyozza: a közel 3,3 millió „nem” szavazat valóban jó eredmény, ha például a kormánypártok ugyanennyit hoznának az országgyűlési választásokon, azzal kiütéses vereséget mérhetnének az ellenzékre. A baloldali alakulatok számára az egyetlen esély, hogy belekapaszkodnak az urnáktól távol maradók számába, arányába, mintha bizony mindenki az ő táborukba tartozna, aki nem ment el véleményt nyilvánítani. Ami számukra kényelmetlen, arról nem beszélnek: hogy például nincs gyakorlati megoldási javaslatuk a migránsválság kezelésére, hogy a bojkott a demokrácia megcsúfolása, hogy nem tudják mozgósítani szavazóikat. Persze, a kormányoldalnak is el kellene gondolkodnia azon, hogy miért is lett jogilag érvénytelen a referendum, miért maradt 50 százalék alatt a részvételi arány, s milyen szerepet játszott ebben a meglehetősen agresszív, gyakorta primitív kampány, amelynek túlságosan kiélezett hangvétele saját híveik vagy potenciális támogatóik egy részét is elriaszthatta.
A legnehezebb csata azonban nem Magyarországon, hanem külföldön vár Orbán Viktorékra. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy a magyar miniszterelnökkel szemben mindig igazságtalan baloldali média Orbán Viktor kudarcaként tálalja majd a kvótareferendum eredményeit, és nem a leadott 3,3 millió érvényes voksról, a kötelező betelepítésekre mondott nemek 98 százalékos elsöprő győzelméről, hanem az 50 százalék alatti részvételi arányról szólnak majd a hírek. S hiába egzakt tudomány a matematika, a számokkal jól tudnak zsonglőrködni Brüsszelben. A magyar kormány előtt álló legnagyobb kihívás éppen ezért az, hogy meggyőzze az európai elitet: a 98 százalék olyan erőt jelent, amellyel nem érdemes szembeszállni matematikai hókuszpókuszokkal. A 3,3 millió érvényes voks pedig jelen pillanatban olyan felhatalmazást jelent a kvótarendszer elvetésére és új eszközök keresésére a migránválság kezelésében, amilyenhez hasonlóval jelenleg egyetlen európai politikus sem rendelkezik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.