„Azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt meg is tesszük.” Megtörténik az alkotmánymódosítás, de nemcsak ez a jövő hét legfontosabb feladata, hanem a brüsszeli tárgyalások is. A megfelelő eredmény esetén ott kell elérni, hogy „ne legyen kötelező befogadni olyan embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk maradhasson”. Ha az Európai Unió demokratikus közösség, el kell fogadnia a magyarok véleményét – tette hozzá. „Büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk az elsők, akik az Európai Unióban a migrációról szavazhattunk” – mondta, utalva arra, hogy az EU-ban Magyarország az első, ahol népszavazást tartottak a kérdésről, és örülne, ha mások is követnének bennünket. Tizenhárom évvel a csatlakozás után nagyszerű eredmény született, jobb, mint a csatlakozásé. Akkor 3 056 000 magyar szavazott a belépésre, most 3 204 000 választó döntött a nem mellett, és a határon túliak szavazata még nincs is mind összeszámolva. Tizenöt százalékkal többen voksoltak tehát egyhangúan, mint az EU-s belépéskor. Most tízből kilencen Magyarország mellett, Magyarország szuverenitása, önálló döntésének megőrzése mellett tették le voksukat. Ez így helyes, így becsületes, hogy nyíltan kimondjuk, amit akarunk, hogy tisztán, érthetően beszélünk akaratunkról, hogy van önálló véleményünk, amit merünk is képviselni. A jövőről szavaztunk: hogy kikkel akarunk együtt élni, hogy meg szeretnénk őrizni a kultúránk, az életformánk, a nehezen, kemény munkával kivívott gazdasági fejlődésünket, hogy meg akarjuk őrizni keresztény gyökereinket. Modern kori népvándorlás érte el Európát. Az unió azt mondja: jöjjenek a migránsok, osszuk szét őket. Erre mondtunk nemet. Mi most Brüsszel helyett Budapestet választottuk. Hosszú út, nehéz csaták előtt állunk, mert az Európai Unió ellenünk fog tenni. Ám most Brüsszel áll fontos döntés előtt: megteheti-e, hogy rákényszeríti akaratát Magyarországra, ahol a szavazók több  mint 92 százaléka ellenezte ezt – tette fel a kérdést a kormányfő.
Gulyás Gergely szerint is elsöprő győzelem született. Ez kemény jelzés az EU korifeusainak, annak ellenére, hogy a kiszólásairól ismert luxemburgi külügyminiszter már gratulált a magyar lakosságnak, mert kiolvasta a népszavazás eredményéből, hogy Brüsszel mellé állt… Mondott ő már ennél blődebbeket is. De ez már a számháború kezdetét jelzi.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint magas részvétel mellett elemi erejű a nemek száma. A népszavazást a kormány kezdeményezte, a lakosság pedig a nemek győzelmével felhatalmazta a kormányt, hogy megvédje az országot. A jövőben is caritas és önvédelem jellemzi a kormány tevékenységét, azaz segítünk a rászorulóknak, de megvédjük az országunkat. A KDNP elnöke köszönetet mondott a nemmel szavazóknak és a határon túliaknak is.
Természetesen, az első este győzelmi mámora után két lényeges dolog még hátravan. Egyrészt tenni kell mindazt, amit az előbb idézett politikusaink mondtak, másrészt – és ez legalább olyan fontos a jövő szempontjából – szépen le kell ülni és nagyon őszintén meg kell beszélni azt is, hogy miért lett ez a népszavazás politikailag érvényes, de jogilag érvénytelen. Aztán gyökeresen változtatni – akár személyi konzekvenciákat is levonva –, hogy a következő csatánkat semmi ne veszélyeztesse.