A mainzi ügyészség közleménye szerint a Jan Böhmermann elleni eljárást vádemelés nélkül zárják le, mert nem lehet a szükséges bizonyossággal megállapítani, hogy büntetendő cselekmény történt. Jan Böhmermann humorista ellen azért indult eljárás, mert a ZDF országos köztelevízió Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának egy márciusi adásában felolvasta egy gúnyversét, amelyben válogatott durvaságokkal illette Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Alkotásáról később elmondta, az volt a szándéka, hogy kitapasztalja, hol húzódik a politikai szatíra jogi határa Németországban. A verset egyben válasznak szánta arra, hogy a török kormány kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.
Az ankarai vezetés tiltakozott a vers miatt, amelyben a szerző egyebek között kecskével háló törökként ábrázolta Recep Tayyip Erdogant, és a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a német külügyminisztériumhoz, a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását. A berlini vezetés eleget tett a kérésnek. Angela Merkel kancellár a döntést bejelentő áprilisi nyilatkozatában kiemelte: a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa.
Az ügy a kormány döntése nyomán került a mainzi ügyészséghez, amely keddi közleményé­ben kiemelte: kérdéses, hogy Jan Böhmermann valóban sértegetni akarta-e a török államfőt, és az sem biztos, hogy egyáltalán sértésnek lehet-e tekinteni a verset. Hozzátették: egy karikatúra vagy szatirikus szöveg nem tekinthető sértésnek, ha az emberi gyengeség karikírozása, kifigurázása nélkülözi az illető személy emberi méltóságát komolyan vehető módon, szándékosan sértő gyalázkodást.