Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Alkotmánymódosítási vita az Országgyűlésben

2016. október 18., kedd, Kitekintő

Orbán Viktor miniszterelnök expozéjával kezdődött a hetedik alaptörvény-módosítás vitája tegnap a parlamentben. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat. A Fidesz szerint első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében módosítani. A szocialisták nem vettek részt a vitán, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselői igen, de kijelentették, szavazógombot nem nyomnak.

  • A szocialisták hiányoztak a padokból. Fotó: Bruzák Noémi
    A szocialisták hiányoztak a padokból. Fotó: Bruzák Noémi

Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van – mondta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy megtartsa Magyarországot magyar országnak. Az új egység azért jött létre – folytatta –, hogy kifejezze azt a magyar néplélekből származó elemi igényt, miszerint hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is – fogalmazott a miniszterelnök.
Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre, ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot – mutatott rá. Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték. A kényszerlakhely-változtatás tömeges méretekben még az ENSZ-alapokmány szerint is tilalmas – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: mindegy, hogy ezt milyen szóvirágokkal jellemzik, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás. Kósa Lajos kitért arra is, az egész módosítás alapját az az új össze­fogás Magyarországért teremtette meg, amely a népszavazáson 3,3 millió embert abba az irányba terelt, hogy mondjanak nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, betelepítési politikájára. Ha a parlament elfogadja a módosítást, legitimitását és a közös politikai akaratot senki nem kérdőjelezheti meg, ez még akkor is igaz, ha a szocialisták nincsenek jelen – értékelt.
Szájer József fideszes EP-képviselő rámutatott: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak – hangsúlyozta. Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése – mutatott rá Szájer József, majd kiemelte: ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt. A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel. Úgy látta: a bevándorlás kapcsán helyes, ha Magyarország az eszét használja és nem ideológiai berögződések rabja, mint az több nyugati országban tetten érhető.
Jobbik: új megosztottság
A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor közölte, a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt. Azt mondta: nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt. Vona Gábor szerint a népszavazással Brüsszel kezébe adtak egy aduászt. A pártelnök kifejtette, hazafias kötelességüknek tartják, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól. Bírálta a baloldali pártok hozzáállását: a kormányzati felelőtlenségre nem az ellenzéki felelőtlenség a válasz. Vona Gábor elmondta, a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés, Nyugat-Európában megbukott. A kötelező betelepítés erőszakos lenne, nemzetközi jogilag is aggályos és teljesen szervetlen társadalomépítési kényszerpályára helyezné Magyarországot.
Vissza a gyökerekhez
A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak, és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. Szavai szerint közjogilag is rögzíteni kell, hogy az európai gazdasági térség állampolgárait leszámítva idegenek csak akkor élhetnek Magyarországon, ha rendészeti eljárásban leadott kérelmüket a hatóság elbírálta és ahhoz hozzájárult. A politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám. Vejkey Imre szerint a bevándorlók már azt sem játsszák el, hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk – hangoztatta. A kormánypárti politikus elítélte, hogy akik 2004. december 5-én megtagadták a határon túli magyaroktól, hogy Magyarországhoz kötődjenek, most idegeneket akarnak befogadni. Bírálta azt is, hogy az MSZP, a DK, az LMP és a PM EP-képviselői új adókkal büntetnék az országot a bevándorlás-politikája miatt.
Nem megoldás
Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke szerint a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvótakérdésre sem ad megoldást. Megerősítette: úgy döntöttek, nem nyomnak majd gombot a szavazásnál. Kifejtette: ez a törvénytervezet csökkentené Magyarország érdekegyeztető képességét az unióval szemben, s nem más, mint politikai önkielégítés a kormány részéről.
Balczó Zoltán (Jobbik) kiemelte: létező veszély Magyarországra nézve a kötelező kvóta. Az alaptörvény módosítása indokolt, ki kell egészíteni azt a részt, amelyben korábban gyakorlatilag elfogadták az unió jogának elsőbbségét – jegyezte meg. Ugyanakkor kérdéses, ha ezt a módosítást elfogadják, célba érnek-e. A jogi érvelést szerinte nem fogják elfogadni, további kemény küzdelmet kell majd folytatni az európai színtéren. Azt ígérte, a Jobbik ki fog állni a magyar érdekek mellett. Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte: ma óriási a vita a föderációról, illetve a tagállamok, nemzetek Európájának eszméjéről. Magyarország utóbbi pártján áll – jelezte. Rámutatott: az alaptörvény szerint Magyarország független ország, lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására. A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alkotmánymódosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket rögzítsenek – közölte. Téves az az álláspont, hogy a közösségi jog minden esetben megelőzi a nemzeti jogot – jelentette ki a tárcavezető. Szerinte olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Kiemelte: azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk. A népszavazást helyesnek tartotta, az nem volt felesleges, a 3,3 millió ember álláspontja kemény felhatalmazás – közölte.
Felelősség a nemzet fennmaradásáért
Mátrai Márta kiemelte: egyvalamit nem tudtak rögzíteni az alaptörvény megalkotásakor, a jövőt. Felelősségük abban áll, hogy tudnak-e úgy változni és változtatni, ahogy az élet megköveteli – mutatott rá, hozzátéve: az alaptörvény elfogadása óta rajtuk kívül álló veszélyek és gondok jelentek meg. Felelőtlenség lenne, ha ezeket a változásokat nem értenék meg – mondta. Kitért arra, hogy megkerülhetetlen a felelősség a magyar nemzet fennmaradásáért és nemzeti közösségként való megőrzé­sében. A mostani kiegészítés rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme az állam alapvető kötelessége. A magyar kormánynak magának kell megvédenie Magyarországon az európai értékeket – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Fodor Gábor (független) a Liberálisok nevében helytelennek nevezte az alaptörvény módosítását, amely szerinte nem szolgálja az ország érdekét. Mint mondta, a népszavazás nem volt érvényes, így nincs szükség közjogi következményre. A képviselő szerint a referendum belpolitikai érdekeket szolgált, nem a menekültválságról vagy az unió problémáiról szólt. Bírálta, hogy a kormánypárt ellenségképet, démonokat épített fel, továbbá azt is, hogy a módosítás az idegen szót tartalmazza egy semlegesebb kifejezés helyett. Hozzátette: jogilag nem lehetett volna népszavazást kiírni az alaptörvény módosítására. Fodor Gábor jelentősnek nevezte a résztvevők számát, ugyanakkor jelezte: a többség, 4,9 millió ember áll velük szemben, akik nem mentek el, érvénytelenül vagy igennel szavaztak.
Németh Szilárd (Fidesz) a parlament kötelességének nevezte, hogy figyelembe vegye az emberek népszavazáson kinyilvánított akaratát. Mint mondta, a baloldali ellenzéknek el kell számolnia saját választóival, a Jobbikot pedig csak a hatalom érdekli, egyedül Fodor Gáborral lehet érdemi vitát folytatni. Kiemelte, hogy soha ennyi ember nem szavazott még egy irányba. Kifejtette, hogy a NATO-tagságról szóló népszavazáson 49 százalék volt a részvétel és 85 százalék szavazott a belépésre, az uniós csatlakozásról szóló referendumon pedig 45 százalék vett részt és 83 százalék voksolt igennel. Ma sem a NATO-, sem az uniós tagságot nem kérdőjelezi meg senki – jegyezte meg. Németh Szilárd kitért a kettős állampolgárságról szóló referendumra is, jelezve: noha másfél millió ember szavazott annak bevezetésére, a Fidesz-kormány hat évvel később fontosnak tartotta megtenni. Hozzátette: a határon túli magyarok körében magas volt a részvétel és 99 százalék feletti volt a nemek aránya a kvótareferendumon, mert ők tudják, mi a kitelepítés és betelepítés.
Keresztény alapok
Aradszki András (KDNP) azt mondta, méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy a népszavazásban megnyilvánuló több­ségi akaratot az Országgyűlés beemelje az alaptörvénybe. Az európai civilizáció keresztény alapokon nyugszik, ennek az iszlám nem része – tette hozzá a politikus.
Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy a törvénymódosítás a rendkívüli veszélyeket magában hordozó, hirtelen változás veszélyétől kívánja megóvni a társadalmat. Az előző nagy változtatásokról nem kérték Magyarország véleményét, szinte minden esetben a nagyhatalmak döntöttek az országot érintő radikális fordulatokról – jelentette ki.
Frakciótársa, Szászfalvi László ehhez azt tette hozzá, hogy az emberek biztonságáról, az állami szuverenitásról, a függetlenség és a nemzeti identitás megvédésről szól a törvényjavaslat, amelyet nem jókedvében terjesztett be a kormány.

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 257
szavazógép
2016-10-18: Közélet - Józsa Zsuzsanna:

Idősek, betegek napja

Zsúfolásig telt vasárnap délben a sepsiszentörgyi belvárosi Szent József-templom, amikor ünnepi szentmisén köszöntötték az időseket, a betegeket, akiket kimondottan erre az alkalomra hoztak el a hozzátartozók. Előzőleg ezerszáz meghívó ment ki a postaládákba.
2016-10-18: Belföld - :

Korrupciómentes Romániát (Programdokumentum Cioloştól)

Románia 100 platform címmel programdokumentumot tett közzé tegnap Dacian Cioloş miniszterelnök, akit mind Klaus Iohannis államfő, mind az elnökhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (NLP) további közéleti szerepvállalásra biztatott. A kormányfő által bemutatott dokumentumról még nem tudni, hagyatéknak vagy politikai programnak szánta.