Január elsejéig le kellene zárni a visszaszolgáltatási folyamatot, ám Háromszéken több mint 11 ezer kérés megoldatlan, 29 ezer hektár szántó és 22 ezer hektár erdő még nem került vissza jogos tulajdonosaihoz. A prefektúra vállát vonogatja, a polgármestereket okolja, és abban bízik: meghosszabbítják a határidőt. Ha ez nem következik be, akkor bírságot róhatnak ki, illetve az érintett tulajdonosok egyenesen bírósághoz fordulhatnak.
Megyénkben az összkép vegyes, vannak települések, ahol alig van megoldatlan ügy – Kommandón például csak egyetlen eset, Sepsibükszádon kettő vár jóváhagyásra, igaz, ez utóbbiak közül egyik 2584 hektár erdőre vonatkozik – , de szép számmal akadnak olyanok is, ahol többszázas nagyságrendű a várakozási lista. Ilyen Kézdialmás 1297 üggyel, 1900 hektár mezőgazdasági területnek és 2300 hektár erdőnek kellene még visszakerülnie az egykori tulajdonosokhoz, utódaikhoz. Sebastian Cucu prefektus szerint a helyi földosztó bizottságok nem dolgoznak, a polgármesterek nem igyekeznek lezárni az ügyeket. Az év első felében a választásokkal voltak elfoglalva, de jelentős előrelépés azóta sem történt, a megyei bizottságot hiába hívja össze, nem érkezik hozzájuk jóváhagyásra váró dokumentum.
Az igénylők is hibásak
Barót a lista végén kullog, az 1075 megoldásra váró iratcsomó tetemes része termőföldre vonatkozik, 2502 hektárt kellene még visszaszolgáltatniuk, erdőt 31 hektárt.
Lázár-Kiss Barna András polgármester szerint a legnehezebben megoldható visszaszolgáltatási paksaméták vannak még hátra. A múlt héten tartott ülésükön a bizottság huszonöt ügyet oldott meg. Hogy a munka minél jobban haladjon, a városháza a napokban jogászt alkalmazott.
„Tudjuk, közeleg a határidő, dolgozunk is, ahogy erőnkből telik, de huszonöt év elmaradását nem lehet máról holnapra bepótolni. Nem akarom a felelősséget másra hárítani, de sokkal jobban haladnánk, ha az érintettek, a tulajdonosok jobban odafigyelnének, s eleget tennének kéréseinknek. Több tucat ügyet tudnánk aránylag hamar megoldani, ha az iratcsomójuk kiegészítéséhez kért adatokat elhoznák. Amúgy országos szinten is nagy az elmaradás, ezért nagyon bízom abban, hogy a végsőnek mondott határidőt mégiscsak meghosszabbítják” – nyilatkozta a városvezető.
Nem annyi az ennyi
A kormányhivatal kimutatása szerint Uzon községben 761 visszaigénylési kérés vár megoldásra, ezek alapján összesen 3070 hektár területet szeretnének visszakapni a kérvényezők, ebből 2800 hektár mezőgazdasági terület, a többi erdő. A községben az utóbbi tíz évben erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy tisztázzák a földek helyzetét, megoldják a visszaszolgáltatást, ezért a fenti adat megdöbbentőnek tűnhet. A helyzet viszont nem ennyire súlyos – derült ki a Ráduly István polgármesterrel folytatott beszélgetésből.
A fentebb említett mezőgazdasági összterületből 855 hektár esetében a birtoklevelek kibocsátását várják, de a földek nagy részét már használják a gazdák. Hozzávetőlegesen 1500 hektár a kárpótlási listákon szerepel. A helyi földosztó bizottság átnézte a kárpótlási igényléseket, eddig úgy tűnik, legalább nyolcvan százalékuk nincs tulajdonjogot igazoló iratokkal megalapozva, ezért várhatóan visszautasítják. Olyan is akad az igénylők között, aki már természetben megkapta földjét, de a kárpótlásból is részesülni szeretne. Ezek után kevesebb mint négyszáz hektárra rúg az a mezőgazdasági terület – szántó, legelő és kaszáló –, melynek visszaszolgáltatása még semmilyen szinten nincs megoldva – számolt be a polgármester.
Ráduly István azt is elmondta, a birtoklevelek kiadása sajátos okok miatt késik. Ha a kérvényezőnek több dűlőben van területe, de az egyik parcellából hiányzik egy-két árnyi, a birtoklevél nem bocsátható ki. Megoldás csak akkor születhet, ha a földosztó bizottság más helyen ajánlja fel a hiányzó területet, vagy az igénylő lemond a hibádzó részről. Ez utóbbi lehetőséget senkinek nem ajánlja – magyarázta a községvezető. Olyan esetről is tudnak, hogy a húsz évvel ezelőtt benyújtott és időben jóváhagyott visszaigénylési kérés további sorsáról senki nem érdeklődik, azt sem tudják, ki a kérvényező, nem ismerik a személyt, akitől a szükséges dokumentumokat bekérhetnék. Van rá példa, hogy a visszaszolgáltatandó parcella olyan dűlőben fekszik, melyet még fel sem mértek, ebben az esetben sem adhatnak még birtoklevelet. A polgármester többször hangsúlyozta: a birtoklevelek hiányának dacára a kérvényezők nagy része használja a földjét.
Feljelentések, perek
Uzonban 2005-ben kezdték meg a mezőgazdasági területek jogi és kataszteri helyzetének tisztázását, ezt az addigi visszaszolgáltatások utáni zűrzavaros állapot tette szükségessé. A község szinte minden településén elvégezték a felmérést, hamarosan zárul a munka Lisznyópatakon, hátramaradt még Uzonfüzes. A község hozzávetőlegesen 8000 hektárnyi mezőgazdasági területéből eddig 6000-et mértek fel, és ennek konkrét hozadéka is volt, kiderült: 500 hektárt jogtalanul használtak – az érintett, törvényt kijátszó személyektől visszavették az őket meg nem illető területeket.
S bár a földmérés hasznosnak bizonyult, számos gondot is okozott a községházának. Nevüket vállaló vagy álnéven aláíró személyek számos feljelentést tettek a felmérés során, de ezeket sorra ejtette az ügyészség. A „kegyelemdöfést” azonban a számvevőszék adta. Jogtalannak ítélte meg a földmérő céggel a földkimérésre kötött szerződést, ezért pert indított. Alapfokon ezt is megnyerte az uzoni községháza.
Uzonban idén az 1991/18-as törvény szerinti kérésekből 71-et oldottak meg, 274 hektár földre kaptak birtoklevelet és telekkönyvet is a jogosultak. A 2000/1-es törvény alapján iktatott kérések sorából 17-et oldottak meg, nyolcvan hektárra adták ki a birtoklevelet.
Bokor Gábor, Farkas Réka, Hecser László
