A képviselőházban kemény vita alakult ki Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter és Liviu Dragnea SZDP-elnök között; az NLP nem vett részt a szavazáson – tagjai a Sanitas egészségügyi szakszervezet vezetőivel együtt a karzatokról figyelték a fejleményeket –, és a kormánnyal együtt alkotmányossági óvást nyújt be a tervezet ellen. A jelenlét is kérdéses: a teremben kézfelemeléssel szavaztak, a titkárok 184 igent és egy nemet számoltak össze – az SZDP, az ALDE és az RMDSZ részéről – , de a liberálisok szerint csak 168-an, a Hotnews hírportál szerint pedig mindössze 153-an vettek részt az ülésen, és ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen, legalább 177 képviselőre van szükség. A szakszervezeti küldöttség megtapsolta Dragnea beszédét és a szavazást is.
A képviselőház a szakértői kormány júniusban hozott sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyeket a kormány nem irányzott elő: a tegnap elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nőne a decemberihez képest, egyes egészségügyi alkalmazottaké pedig 25 százalékkal már decembertől.
A törvénytervezet egy sor bérpótlékot is meghatároz például a pedagógusképzési gyakorlatokat végző, az összevont osztályokban tanító, a hátrányos helyzetű térségekben vagy börtönökben oktató tanárok számára.
A szenátusban hallgatólagosan elfogadták a szociáldemokraták két nyugdíjemelési törvénykezdeményezését, mivel a házszabályban megszabott határidőn belül nem szavaztak a tervezetekről. Ezekben az esetekben is a képviselőházé lesz a döntő szó. Az egyik tervezet két lépcsőben csaknem 40 százalékos általános nyugdíjemelést vezetne be – a jelenlegi 871 lejes nyugdíjpontot 1072-re emelné 2017. január elsejétől, illetve 1206 lejre július elsejétől – , a másik a jelenlegi 350-ről 500 lejre emelné az egykori termelőszövetkezeti tagok járandóságát.
A képviselőházi vitában Dragoş Pîslaru törvénytelenséget, Liviu Dragnea hazugságot emlegetett. A miniszter elmondta: a pénzügyi törvénykönyv tiltja az egészségügyi és tanügyi bérek emelését a parlamenti ciklus vége előtt. Az SZDP elnöke szerint  büntető törvénykönyvbe ütközik a hamis információk terjesztése.
Érdemben Pîslaru a következőket mondta: tisztességes fizetéseket akarnak biztosítani a közszférában, mert hozzáértő és motivált emberek nélkül nincs hatékony állam. A kormány a 20-as rendeletével végrehajtott némi kiigazítást, és – az előző hat év leckéi alapján – megkezdte az egységes bérezési törvény kidolgozását. Ennek fenntarthatóságáért számításokat végeztek, ezek alapján 2021-ig 14 milliárd lejt lehet béremelésekre fordítani, ami átlag 30 százalékos növekedést jelent, kétszer annyit, mint amennyiről most beszélnek. Egyes kategóriák kiemelése nem méltányos: a parlamenti szakbizottság jelentésében az áll, hogy a bérek 5–15 százalékkal nőnek, de ezen belül a patikusoké 53, a könyvelőké és bizonyos vezetőké 60, az iskolaigazgatóké 50 százalékkal, a pályakezdők és alacsonyabb beosztásúak pedig megint nagyon lemaradnak; a parlament a régóta dolgozóknak kedvez, a kormány  a fiatalokat, a falusi tanítókat akarja megtartani. Ha most elveszünk 4,85 milliárd lejt két ágazatnak, nem jut a többinek – magyarázta, és arra kérte a képviselőket, fogadják el a kormány átgondolt és kiegyensúlyozott rendeletét módosítások nélkül: az emberek pénzéről van szó, ne csapják be  őket.
Liviu Dragnea megköszönte a leckéztetést, és közölte, hogy „nem jó hazudni és félretájékoztatni”, mert ha a rémhírek a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, azt három évig terjedő börtönnel büntetik. A törvényhozás kizárólag a parlament dolga, és nem lehet megakadályozni abban, hogy törvényeket fogadjon el; a kormányt kell ettől eltiltani. Hazugság, hogy nincs pénz: az idei költségvetésben 255 milliárd lejes kiadást vállalt a Cioloş-kormány, és eddig csak 169 milliárdot költött el, így az év végéig megmarad 86 milliárd lej. A tervezett béremelések nem 4,8 milliárd lejbe kerülnek, hiszen másnap a pénz közel fele visszatér az államhoz, vagy el sem megy, tehát csak 1,6–1,8 milliárd lejes kiadással kell számolni, jövőre pedig 14 milliárd lejes bevételnövekedés várható az állami költségvetésben. Ezek a béremelések szükségesek, nem választási alamizsnák ingyenélőknek, hanem azoknak szólnak, akik életet mentenek.