A roma közösségeket és a falvakat vették célkeresztbe egy ideje a jelentősebb munkáltatók, mivel a városokban lassan egyáltalán nem találnak alkalmazható munkaerőt, még szakképzetlent sem – jelentette ki tegnap Kelemen Tibor. A megyei foglalkoztatási ügynökség vezetője szerint annak ellenére, hogy a vállalatok már komoly pótlékokat ajánlanak fel, továbbra is egyre nehezebben találnak embereket – egyebek mellett az írástudatlanság miatt –, illetve sok esetben a frissen szerződöttek lépnek vissza az utolsó pillanatban.
A munkaerő-piaci válságot megerősíteni látszik az a tény is, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztaltak olyan alacsony munkanélküliségi arányt az úgymond hideg időszakban, mint most, októberben ugyanis ez 4,84 százalékos volt, ami kevesebb, mint 4300 állástalant jelent. Túlnyomó többségük (3586) ráadásul csak szociális segélyben részesül, tehát hosszabb ideje munkanélküli és szakképzetlen. Kelemen Tibor elmondta: a késő őszi és téli hónapokban eddig az volt a jellemző, hogy több ágazatból (építkezés) többeket elbocsátottak, mivel nem volt munka számukra, de mostanság sok munkáltató arra kényszerül, hogy másoktól átcsábítson munkavállalókat.
Kelemen Tibor arról is beszámolt, hogy mások mellett a főbb textilipari vállalatok – így az RGT – már olyan településeken is keresgélnek, amelyek eddig nem jöttek számításba, mint Hidvég, Előpatak, Árapatak.
Nemrég Hidvégen szerveztek találkozót, amelyen a cég vezetője is jelen volt. Ide 180-an jöttek el állást keresni, közülük negyvenet válogattak ki, majd hatukkal szerződést kötöttek. A szerződéskötést követően öten elutasították a munkát, mivel az ingázást nem sikerült megoldani.
Kelemen Tibor szerint nem az első eset, hogy munkavállalók emiatt lépnek vissza. Az öt között volt olyan is, aki utólag azt kifogásolta, hogy az országos minimálbérnek megfelelő 1250 lejes fizetés nem a nettó jövedelmet jelenti. Az ügynökség vezetője a tapasztaltakkal kapcsolatosan rámutatott: aggasztó, hogy 180 emberből mindössze egy talált állást olyan körülmények között, hogy szakképzetleneket kerestek, és a vállalat komoly pótlékokkal próbálta csábítani a jelentkezőket.
December 3-ától ráadásul újabb pénzügyi ösztönző eszközökhöz nyúlhatnak majd mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók – ingázási költségek megtérítése, kezdők alkalmazása utáni megnövelt juttatás az alkalmazónak –, amelyek révén egyes kifogások rendezhetők, illetve a munkáltatóknak is jobban megéri. Az igazgató ugyanakkor úgy látja: az alapvető problémákat ezek nem rendezik. Kelemen Tibor szerint a fő gond, hogy ezek az emberek leggyakrabban elemi iskolai végzettséggel rendelkeznek, jó részük pedig írástudatlan, így a felnőttképzési kezdeményezések sem érnek sokat esetükben, hiszen nem jönnek el. „Volt példa arra, hogy nagyon jó kézügyességgel rendelkezett az illető, de egyszerűen képtelen volt megszámolni, hány darabot állított elő egy termékből. A hidvégi találkozón hasonló probléma tevődött fel: noha megfelelt volna árukezelőnek, de nem tudott írni, olvasni, így nem alkalmazhatták” – magyarázta Kelemen. Az ügynökség egyébként ennek kapcsán úgy döntött, képzést szervez az év elején (várhatóan februárban), amely során írni és olvasni tanítanak pár tucat embert nyolcvan órában.
Az igazgató arról is beszámolt: a munkáltatók helyzetét az is nehezíti, hogy most már nemcsak Brassóból, de Bukarestből is megjelentek olyan vállalatok, melyek itt próbálnak munkaerőt felkutatni, és egyenesen a falvakon keresgélnek.
