Folyamatban a gidófalvi református templom falképeinek feltárása, konzerválása, majd következik restaurálásuk is. Az első falkutatást Tüzes István sepsiszentgyörgyi restaurátor végezte 2008-ban, idéntől a marosvásárhelyi Imago Picta Kft. dolgozik a magyarországi műemlékvédő Rómer Flóris Terv támogatásával. Kiss Loránd és Pál Péter szakmai irányításával a sepsiszentgyörgyi Szakács Tamás, Beke Nándor, Szőcs János és Sólyom Zsolt, valamint a marosvásárhelyi Ruxandra Naste falkép-restaurátorok dolgoztak a templomban. Valamikor falképekkel látták el a hajó teljes oldalfelületét. Mostanra feltárták az északi és nyugati falat, kutatóablakok jelzik a déli oldalon és keleten a diadalív körül a falképek nyomait.
A feltárt falképek értelmezésére Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténészt kértük fel. Az északi fal képsora viszonylag egyértelmű. Egy furcsaság észrevehető, amit a művészettörténész máshol nem látott: nem balról jobbra, hanem fordítva, jobbról balra olvasandó a képsor. Az első jelenet igencsak töredékesen maradt meg, ugyanis a reformációra való áttéréskor a hajó és a szentély találkozásához szószéket emeltek, mellette az északi falon ablakot vágtak, így a kép nagy része elpusztult. Minden valószínűség szerint Jézus születésének jelenete lehetett ott, erre utal a sorozat többi része. A következő jelenet a királyok imádása, nagy felületet foglal el, igen gazdag ábrázolással, a királyok vonulnak a szolgákkal, Madonna látható továbbá ölében Jézussal, előtte térdel Gáspár. A következő kép a betlehemi gyermekgyilkosság drámai jelenete siratóasszonyokkal, fejjel lefelé fordított gyerekalakokkal. Utána az Egyiptomba való menekülés jelenete látható: Mária lóháton a kis Jézussal, mögötte József, fent a csillag, amely vezeti a szent családot. Következik a bevonulás Jeruzsálembe. Igaz, a bibliai történetben szamárháton, de itt, a freskón lóháton vonul be Jézus, mögötte az apostolok látszanak, fejük körül dicsfény. A tömegből egyesek ruhájukat terítik az útra, mások ágakat törnek a fákról, és azokat szórják Krisztus elé. A város kapujában a gyanakvó farizeusok is feltűnnek. Ezen a falon a ciklust záró jelenet az utolsó vacsora, nagyon elpusztult rész, néhány ülő figurát lehet kivenni.
A nyugati fal egészen különleges, mutatja a művészettörténész. Lovas alakok, pajzsok, lószerszámok, emberalakok – tulajdonképpen csatajelenet fedezhető fel, Szent László valamely ütközete lehet a kunokkal. Aztán egy szolga egy ló gyeplőjét fogva, másik kezében koronát tart, előtte egy felfelé néző (mintha térdeplő) alak, feje fölött egy felhőkből feléje nyúló kéz, áldó kéztartással, majd a fal végén egy hatalmas templomépület. A jelenet valószínű, a váradi székesegyház Szent László általi megalapítását jelzi, mondja Jánó Mihály, aki különlegesnek tartja ezt a ciklust, mivel a Székelyföldön ilyet nem ismerünk, de Erdélyben sem. A váradi székesegyház építését ábrázoló falkép, amely a kunokkal való ütközetet követi, a szlovéniai Bántornya templomában látható.
Jánó Mihály úgy értékeli, a teljes templomfestés egyetlen kéz munkája, a mester közepes tehetségű festő, de jók az arcok, a lóábrázolások, lószerszámok, pajzsok, dinamikusak a jelenetek. A falképegyüttes színekben szegény. 15. századi falképekről van szó, szűkebb besorolásra egyelőre még nem vállalkozott, itt, a keleti részeken nem követték oly gyakran egymást a stílusirányzatok, mint nyugaton.
A nyugati falon megmaradt egy kartusba foglalt magyar nyelvű felirat. A reformáció során a szentképeket eltakarták, bevakolták, lemeszelték, de a falak nem maradtak üresek, következtek a protestáns díszítmények, növényi ornamentika, magyar nyelvű zsoltáridézetek, egyfajta kontinuitás észlelhető a falak díszítését illetően – magyarázza a szakember.
