Olyan változások zajlanak a világban, beleértve Közép- és Kelet-Európát, amelyek jelentősége az 1989-es eseményekhez mérhető. Ha felismerjük ezt, és megmutatjuk, hogy erős közösség vagyunk, amellyel számolni kell, akkor nyertesei leszünk ennek a folyamatnak – fejtette ki tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, aki éppen ezért sorsdöntő pillanatnak nevezte december 11-et, a parlamenti választások napját.
A tegnapi kampányzáró sajtótájékoztatón Antal Árpád mellett Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök, illetve a szövetség listáján induló képviselő- és szenátor jelöltek – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József, Könczei Csaba, illetve Fejér László Ödön és Miklós Zoltán – számoltak be az elmúlt négy hét tapasztalatairól. Benkő Erika szerint még jót is tett a választási törvénynek a kampányt korlátozó előírása, hiszen óriásplakátok helyett közvetlenül tudták megszólítani a választókat. A rétegtalálkozókon, a telefonos megkeresések során folytatott beszélgetéseken az emberek közvetlenül fogalmazták meg elvárásaikat, gyakran hosszú és tartalmas eszmecsere alakult ki, és bízik benne, sikerült elnyerniük a választók támogatását, és azok is látják a változásra való törekvést, akik sarkos kritikát fogalmaztak meg az RMDSZ-szel szemben.
Márton Árpád elmondta: a parlamentben elsősorban emberi jogi, jogi kérdésekkel foglalkozik, de az elmúlt hetekben lezajlott lakossági fórumokon, találkozókon felmerült: az állam nem szereti kifizetni tartozásait az állampolgárok felé, legyen szó visszaszolgáltatási kérdésekről, vadkárokról stb. Ezért a következő törvényhozási ciklus elején az RMDSZ beterjeszt egy olyan törvénykezdeményezést, hogy minden ilyen tartozás a pénzügyminisztérium hatáskörébe kerüljön, és mielőbb fizessék ki azokat.
Kulcsár-Terza József köszönetet mondott az RMDSZ-nek a rugalmasságért, az MPP-seknek pedig a megértésért. Mint mondta, az MPP-n belül kezdetben nehezebben, de mára már megértették miért fontos az összefogás.
Könczei Csaba leszögezte: a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedőket kívánja képviselni. Falujárások, gazdatalálkozók, konzultációk során legalább ezer gazdával beszélgetett, számba vették a gondokat – a vadkárok megtérítését, a támogatási rendszer problémáit –, közösen azonosították a megoldási lehetőségeket is. A választás eredményétől függetlenül a közös munkát folytatják – ígérte.
A szenátori tisztségre pályázó Fejér László Ödön azt mondta, az eredményesnek bizonyult kézdiszéki tejtermelőket tömörítő Kézdi Lacto Coop mintájára hasonló szövetkezeteket szeretnének egész Háromszéken létrehozni. A sikeres együttműködés vezethet el a gazdasági autonómiához – érvelt.
Miklós Zoltán szenátorjelölt is a személyes találkozókon, falujárások, rétegtalálkozók, telefonbeszélgetések során elhangzottak fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a sok bátorítás erőt ad ahhoz, hogy hatékonyan, emberi és szakmai értékrendjük csorbulása nélkül képviseljék a magyarság érdekeit.
Antal Árpád polgármester szerint az erdélyi magyar társadalom négy rétegbe sorolható: ott vannak az RMDSZ hűséges támogatói, akik minden körülmények között kiállnak a szövetség mellett. Aztán következnek a bizonytalanok, akik nem tudják, vegyenek-e részt a vasárnapi voksoláson – őket a kampány során arra kérték, legalább fontolják meg, mit veszíthet a közösség, ha nem járulnak az urnák elé. A csalódottak rétegébe tartoznak mindazok, akik valamilyen konkrét elvárást támasztottak az RMDSZ-szel szemben, ami nem teljesült. Rájuk fordították a legtöbb időt a kampány során, és úgy látják, annyit sikerült elérniük, hogy sokan azok közül, akik két-három hete még határozottan elutasították, hogy részt vegyenek a választásokon, most legalább megfontolják a döntést. Rossz a rosszal, de lehet, hogy rosszabb a rossz nélkül – Antal Árpád szerint ezt egy olyan csalódott választópolgár fogalmazta meg, akivel hosszan elbeszélgetett. A negyedik kategóriába az inaktívak tartoznak, akik jóformán semmilyen közéleti történést nem követnek, bíznak abban, hogy ők vannak a legkevesebben. A beszélgetések során is elmondták: van bátorságuk szembenézni az elkövetett hibákkal, és dolgoznak ezek korrekcióján. Így például tesznek azért, hogy a széthúzást megszüntessék, a mostani összefogás csak a kezdet, ezt folytatni kell. Ugyanígy hiba volt, hogy nem fordítottak hangsúlyt a külpolitikára, megengedték, hogy a bukaresti diplomácia telekürtölje a világot azzal, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést, ami pedig nem igaz – ezen is változtatni kívánnak. Továbbá a demobilizálás is hiba volt – a jogérvényesítés egyik módja lehet az utcai tüntetés is – sorolta Antal Árpád.
Szerinte amúgy az elmúlt hónapokban történt események – a brexit, az amerikai elnökválasztás, az olasz népszavazás, az, hogy Európa fekete bárányából Orbán Viktor a kelet-közép-európai térség informális vezetőjévé vált – mind olyan átalakulásra utalnak, amely során felborul az a rend, amely a világot az elmúlt évtizedekben uralta. Olyan átalakulás előtt áll a világ és Kelet-Közép-Európa, amely jelentőségében az 1989-es változásokhoz hasonlítható – az év novemberében sem gondolták volna sokan, hogy egy hónap múlva véget ér a Ceaușescu-rezsim. Ezért is sorsdöntő pillanat december 11., fel kell ismernünk a jelentőségét, meg kell mutatnunk, hogy erős a magyar közösség, számolniuk kell vele mindazoknak, akik az új világrendet alakítják – érvelt Antal Árpád, hangsúlyozva: most először fordul elő, hogy mindenki, aki a Kárpát-medencében számít, ugyanezt mondja. Ha nem hiszik el az RMDSZ-nek, higgyék el Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak, az LMP-nek, bárkinek, hisz mindenki ugyanazt mondja – példálózott.
Tamás Sándor köszönetet mondott a támogatóknak, de legfőképp a kritikusoknak Kövér Lászlótól addig a barátosi bácsiig, aki azzal a gondolattal ment el a lakossági fórumra, hogy elmondja: rá többé ne számítsanak, de meghallgatva érveiket végül változtatott álláspontján, és elmegy szavazni.
