3. – Több mint négy évtized után újrakezdődött az amerikai kőolajexport. * Szaúd-Arábiában terrorizmus vádjával kivégezték Nimr al-Nimr síita főpapot, emiatt megromlott Szaúd-Arábia és Irán kapcsolata.
4. – Életbe lépett az új orosz nemzetbiztonsági stratégia, amely először nevezte meg az Egyesült Államokat és a NATO bővítését a fenyegető tényezők között.
6. – Észak-Korea bejelentette, hogy sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. A kommunista állam az év folyamán több nukleáris robbantást hajtott végre, és közepes hatótávolságú rakétákat tesztelt, emiatt a nemzetközi közösség szigorított a Phenjan elleni szankciókon.
12. – Megtartotta utolsó évértékelő beszédét a távozó Barack Obama amerikai elnök a Kongresszus két háza előtt.
13. – Az Európai Bizottság első alkalommal alkalmazta a jogállamisági mechanizmust, előzetes vizsgálatot indítva Lengyelországgal szemben az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása és a közmédiával kapcsolatos intézkedések miatt. Január 19-én az Európai Parlament plenáris ülésén folytatott vitát a lengyel jogállamiság helyzetéről. Brüsszel június 1-jén indította el hivatalosan a jogállamisági mechanizmust Varsóval szemben, s jóllehet a szejm július 7-én új alkotmánybírósági törvényt fogadott el, július 27-én az eljárás második szakaszába lépett.
14. – Megalakult a függetlenségpárti katalán kormány. Július 27-én a katalán parlament előterjesztésben rögzítette a Spanyolországtól való egyoldalú elszakadás lépéseit, a határozatot a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. * A WHO ebolamentesnek nyilvánította Libériát, ezzel véget ért a tízezernél is több ember halálát okozó járvány.
15. – Gazdasági szükségállapotot rendelt el Nicolás Maduro venezuelai elnök, miután a világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező latin-amerikai országban a kőolaj árának esése és a kormány populista politikája miatt válságos gazdasági helyzet alakult ki. Az ellenzéki többségű parlament és az elnök konfliktusa az év során egyre mélyült, végül október 31-én a politikai rendezés érdekében tárgyalási menetrendben állapodtak meg.
15. – Lemondott Nikola Gruevszki macedón kormányfő, s átmeneti kormány lépett hivatalba a 2014 óta húzódó belpolitikai válság megoldása érdekében. Április 12-én Gjorge Ivanov államfő kegyelemben részesítette a válságot kirobbantó lehallgatási ügy valamennyi szereplőjét, amit a tiltakozó tömegtüntetések hatására június 6-án visszavont. A kétszer is elhalasztott, december 11-i előre hozott választásokon a jobbközép kormánypárt kapta a legtöbb szavazatot, de egyik nagy párt sem szerzett többséget.
16. – A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség végleges jelentése szerint Irán eleget tett a hat nagyhatalommal 2015. július 14-én kötött nukleáris megállapodásban foglaltaknak, ezután az Egyesült Államok és az Európai Unió megkezdte a Teherán elleni szankciók feloldását. *  Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezte a schengeni megállapodást, határellenőrzést vezetett be a gazdasági menekültek kiszűrésének érdekében, és úgy döntöttek, hogy az év során csak 37 500 menekültkérelmet fogadnak be. *  Tajvanon az ellenzéki Caj Jing-ven személyében először győzött nő az elnökválasztáson.
21. – Az Európai Parlament ratifikálta az EU és Koszovó közti stabilizációs és társulási megállapodást.
22. – Beiktatták a Tihomir Oreskovic vezette szakértői horvát kormányt, amelytől a parlament június 16-án megvonta a bizalmat. A szeptember 11-i előrehozott választásokat a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte meg, a HDZ és a Híd függetlenek listája párt koalíciós kormánya október 19-én alakult meg.
24. – Portugáliában a jobboldali Marcelo Rebelo de Sousa nyerte meg az elnökválasztást.
26–30. – Hivatalos látogatást tett a Fülöp-szigeteken a 82 éves Akihito japán császár.
29.–február 3. – Genfben az ENSZ közvetítésével megrendezték a szíriai béketárgyalások első fordulóját a damaszkuszi kormány és az ellenzék fő erői között.