A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát a végrendelet hibás átirata alapján állapították meg – nyilatkozta a Krónika napilapnak Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanár, aki új fordítást készített a visszaigénylési perhez.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyháztörténet-professzora a római katolikus egyház felkérésére szakértőként készítette el a vitatott végrendelet fordítását a gyulafehérvári táblabíróság számára, amely a Batthyáneum restitúciós perét tárgyalja. A dokumentumot Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora is lefordította a bíróságnak. A végrendelet azért fontos, mert az állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a római katolikus egyháztól vettek el. Az állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, ezért a román államot is illeti a gyűjtemény tulajdonjoga.
Buzogány Dezső elmondta, hogy a fordításra felkért szakértők az eredeti végrendelet fényképeit, átírt latin szövegét és az átirat egy korábbi fordítását kapták meg. Ő az átiratot az eredeti, kézírásos dokumentummal összevetve sok hibát, téves átírást talált, ezért állítja: a korábbi fordítások pontatlanok, elhibázottak voltak. A professzor értelmezése szerint a könyvtárat, a csillagvizsgálót és a fenntartásukat biztosító birtokot „az egyetemes római katolikus egyház erdélyi provinciája kapta”. Vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik, de az európai dokumentumokban is fellelhető kifejezésen mindig egyházi provinciát értenek; az egyik szó szerint is kimondja, hogy az egyházi terminológiában a provincia kifejezés mindig a püspöki körzetet jelöli.
