Arról volt szó, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump beiktatására meghívják a korábbi elnököket. Kezdetben fel is háborodtam, mert láttam ott néhány kiszuperált elnököt, engem viszont nem hívtak meg, pedig régebb én is voltam (szövetkezeti) elnök.
Románia is jobban járt volna, ha én megyek, és nem a miniszterelnök Grindeanu és a pártvezér Dragnea (a rossz nyelvek szerint egymillió dollárt lepengetve), mert alighogy kitették a lábukat, máris fejre állt az ország. Az elnök Iohannis Bukarestben kiment a nép közé, megmártózott a tömegben, és a hidegben melegen köszöntötte a közkegyelemről szóló rendelettervezet ellen tüntetőket.
Dragnea szerint ez egy államcsíny kezdete, de szerencsénk van, mert azt is hozzáfűzte: nem engedi felborítani az alkotmányos rendet, és azt, hogy (az elnök) visszaélésszerűen részt vegyen kormányüléseken, erőszakra, társadalmi zűrzavarra uszítva. Így megnyugodhatunk.
Saját költségen ugyan én is elmehettem volna Amerikába, de mérgemben még csak azért sem váltottam repülőjegyet. Bár talán jó lett volna az újdonsült elnökkel elcsevegni a világ nagy problémáiról whiskyzés közben, egy munkareggelin, ebéden vagy vacsorán.
Aztán látván, hogy Trump beiktatási ceremóniáján 250 ezer ellene tüntető vett részt, végül nem is nagyon bánom, hogy nem röppentem oda, mert az ilyen nagy összejövetelek meglehetősen veszélyesek. A történelem folyamán már négy amerikai elnököt is sikeresen meggyilkoltak. Amennyi ellensége van Trumpnak, nincs kizárva, hogy valami cselszövésre is sor kerülhetett volna, felfogadhattak volna egy őrültet vagy bérgyilkost, kivonni a forgalomból és a Fehér Házból. Nem csoda, ha rendkívüli biztonsági intézkedések érvényesek az amerikai elnökök védelmére. Nem egy leányálom elnöknek lenni, bár van neki 73,6 méter hosszú elnöki repülőgépe, amely tulajdonképpen egy repülő harci álláspont mindennel felszerelve, de lehetetlen vele a Capitolium és a Fehér Ház között közlekedni. Ezért is bocsátanak rendelkezésére 12 páncélozott autót (hogy ne lehessen tudni, épp melyikben tartózkodik), ajtaja húsz centi vastag páncéllal bélelt és golyóálló üveggel felszerelt. Arra az esetre, ha vérét kell áldoznia Amerikáért, az autóban rendelkezésre áll egy liter vércsoportjával megegyező vér. A Bestiának keresztelt autómonstrumok súlya 6800–9000 kiló, legnagyobb sebességük 100 km/óra. Állandó szolgálatban áll az elnök mellett egy katonai asszisztens, aki ama 20 kilós nukleáris bőröndöt cipeli, amelynek segítségével atomháborút kezdeményezhet. Csak azt nem tudni, hogy éjszaka a szárnysegéd, hogy kéznél legyen, ha szükséges, az elnöki párral egy szobában alszik-e, mert az meglehetősen veszélyes lehet, mivel Trumpnak igen fiatal és csinos a felesége.
Remélhetőleg ő is megkapja a Nobel-békedíjat, mint elődje, Obama, aki aztán békésen üldögélt a Fehér Házban, miközben elnöksége alatt Amerika oly sok háborúban vett részt egyszerre, mint soha korábban. Közben még sikerült Putyinnal közösen hidegháborút is kirobbantaniuk egymás ellen. Ennek ellenére Putyin nem kapott Nobel-békedíjat.
A beiktatási ceremónián az újdonsült elnök – keményen bírálva háta mögött ülő elődjét – kitűnő kampánybeszédet tartott. Bár nőellenességgel vádolják, máris randevúzik Theresa May angol miniszterelnökkel. A német kancellár asszony, úgy látszik, nem vonzza annyira, mert neki még nem adott találkát. Beiktatása alkalmával újólag megmondta, ha ronggyá is tesz másokat, de naggyá Amerikát. Nem úgy, hogy például bekebelezi Mexikót (inkább falat húz a határra), hanem fellendíti az ipart, és megbünteti a cégeket, amelyek idegen országban (például Kínában) dolgoztatnak, hogy attól koldulnak, és rögtön hazatelepszenek. Majd meglátjuk. A kínai munkás régebb egy marék rizsért dolgozott egy napig, de ma már ő is kettőért. Aztán az amerikainak, ha hármat is adnak, nem fog a boldogságtól repkedni, viszont így az Amerikában előállított termékek ára megemelkedik, ami a fogyasztókat nem lelkesíti majd. Ha az olcsó kínai bóvlira vámot vet ki, akkor azzal is számot kell vetnie, hogy az drágább lesz.
Azt is megmondta Trump: a NATO-ban az amerikai katonák nem fognak Európa érdekében többet ingyen tenni-venni. Minden ország nemzeti jövedelmének két százalékát áldozza hadiiparra. Ez számunkra megnyugtató, mert ha nekünk egyébre nem is lesz pénzünk, a két százalékot szívesen arra költjük, és így meg leszünk védve mindenféle külső ellenségtől. Remélhetőleg helyettünk nem Magyarországot fogják megvédeni, mivel Dragneának volt alkalma érthetően elmagyarázni Trumpnak, hogy Bukarest nem Magyarország, és Budapest nem Románia fővárosa, mert sajnos ezt az amerikaiak általában össze szokták keverni, ami védelmünk esetén még végzetes is lehet.