Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította kedd esti ülésén a kormány a büntető törvénykönyvet és bűnügyi perrendtartást, a jogszabály alig néhány órával elfogadása után, szerdára virradólag meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A büntető perrendtartás módosítása azonnal, a törvénykönyv módosítása a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba. A jogszabály gyors elfogadása 1989–90 óta nem látott tüntetéshullámot váltott ki.
A kormány székháza előtt már kedd éjjel több ezer tüntető gyűlt össze a kabinet lemondását követelve, azzal vádolva a kormányt, hogy a törvénykönyv módosításával a korrupt politikusokat mentette meg a felelősségre vonástól. A tüntetések tegnap folytatódtak, immár több százezer ember részvételével. A kormány épületét lezárták, tegnap a kabinet tagjai nem is mentek be az épületbe, holott szerdánként kormányülésnek kellene lennie. Az ország szinte minden városában ezrek, tízezrek vonultak utcára a kormány lemondását követelve, rendbontásról sehonnan nem érkezett hír. A kormány egyelőre nem adta jelét annak, hogy meghátrálna, ezért a közösségi oldalakon mozgósított tüntetők arra készülnek, hogy a következő tíz napban mindennap utcára mennek hangot adni elégedetlenségüknek, abban a reményben, hogy a kormány végül visszavonja a rendeletet.
A kedd esti kormányülés után Florin Iordache igazságügyi miniszter nem ismertette szó szerint a rendeletet, csak annyit mondott róla, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntésekhez igazítják a büntetőjogot, és a kéthetes társadalmi vita során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vették. Újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a rendeletbe bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek „a jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”. Arra a kérdésre, hogy ezzel saját magát akarta-e bebiztosítani a kabinet az ellen, hogy a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása miatt bűnpártolással vádolják, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni. Iordache arra a kérdésre is kitérő választ adott, miért volt szükség sürgősségi rendeletre: szerinte a jogszabályok időszerűségéről a kormány hivatott dönteni.
Másik újdonsága a rendeletnek, hogy ezentúl – másodfokú rokonságig – nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. Benne maradt a tervezetben az az előírás, miszerint a 200 ezer lejnél kisebb kárt okozó hivatali visszaélésért nem lehet büntetőeljárást indítani: ezekben az esetekben polgári per keretében bírságot szabhat ki és akár annak behajtását is elrendelheti a bíróság.
A kabinet emellett közkegyelemről szóló törvénytervezetet fogadott el, amelyet a parlament elé terjeszt. A miniszter szerint a kormány a közkegyelmi kezdeményezéssel és egy másik, kedden elfogadott törvénytervezettel azt akarja megelőzni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett pilótaítéletet fogadjon el Románia ellen, amelynek alapján futószalagon kapnának kártérítést az embertelen börtönviszonyokra panaszkodó elítéltek.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált büntetőjogi tervezetek ügyében.
Klaus Iohannis államfő kedd éjszaka közzétett Facebook-bejegyzése szerint a jogállamiságot érte súlyos támadás a korrupció elleni harc ellenfelei részéről. Kifejtette: a kormány több tízezer, az igazságszolgáltatás bátor és tisztességes dolgozójának munkáját semmisítette meg, és több millió románt fosztottak meg attól a reménytől, hogy egy Európában is tisztelt országban éljen. Hozzátette: mandátuma hátralévő részében azért fog küzdeni, hogy helyreállítása a jogállamiságot Romániában.
Az RMDSZ ellenzi
Az RMDSZ nem ért egyet a kormány döntésével, és kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint a Btk.-t és a büntetőeljárást a parlamentnek kell módosítania megfelelő vita után. „Aggályosnak tartjuk, hogy a kormány kapkodva (...) döntött ebben a kérdésben, mint ahogyan azzal sem értettünk egyet, hogy tavaly májusban az akkori szakértői kormány szintén sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t” – olvasható az állásfoglalásban. Hozzátették: akkor egyebek mellett az ügyészt a bíró fölé helyezték, megalapozva ezzel az „ügyészi állam” kialakulását, ennek ellenére akkor senki nem tüntetett. Az RMDSZ szerint ugyanakkor az emberek mostani felháborodása jogos, a kormánynak nem lett volna szabad megkerülnie a parlamentet, hiszen sürgősségi rendeletekkel nem lehet országot vezetni.
Az RMDSZ szerint a Btk.-t módosítani kell, mert annak legalább negyven cikkelye alkotmányellenes az alkotmánybíróság korábbi döntései értelmében. Ezért azt javasolják, hogy a képviselőház sürgősségi eljárással vitassa meg a módosításokat – olvasható a közleményben.
A Transindex hírportál kérdésére, hogy az RMDSZ a történtek miatt felbontaná-e a parlamenti együttműködést a kormánykoalícióval, Porcsalmi Bálint úgy nyilatkozott, egyelőre ezzel kapcsolatosan nem született döntés. „Ezt a későbbiekben megvizsgáljuk, itt az a fontos, hogy egyértelmű az RMDSZ álláspontja ebben a pillanatban, és nem értünk egyet a sürgősségi eljárással” – mondta a szövetség új ügyvezető elnöke.
Iohannis félsikere
Klaus Iohannis államfő levélben kérte Sorin Grindeanu miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a büntető törvénykezést módosító kormányrendeletet, majd felkereste a Legfelső Bírói Tanácsot (LBT) és a nép ügyvédjét is, hogy a kormányrendelet elleni alkotmányos óvásra biztassa őket. Az LBT ülését egyébként éppen azért hívták össze tegnapra, hogy véleményezze a kormánynak a Btk. módosítására vonatkozó tervezetét, amelyet kedd délután küldött meg a szakmai testületnek a kormány, de végül mégsem várta meg az LBT álláspontját. Az igazságszolgáltatás intézményvezetői elítélték a kormány eljárását, és egyhangúan támogatásukról biztosították az LBT elnökét, hogy alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben.
Klaus Iohannis nem járt hasonló sikerrel Victor Ciorbea ombudsmannál (akit az ellenzék azzal vádol, hogy nem „a nép ügyvédje”, hanem Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöké), az államfő mégis kifejezte reményét, hogy az ombudsman élni fog az alkotmányossági óvás lehetőségével, mert ez a taláros testület egy esetleges gyors döntéssel még megakadályozhatná a Btk. módosításának tíz nap múlva esedékes életbelépését.
Florin Iordache igazságügyi miniszter tegnap újabb sajtónyilatkozatban erősítette meg: a kormányt kizárólag az vezérelte, hogy összhangba hozza a Btk.-t az alkotmánybírósági határozatokkal. Emlékeztetett arra, hogy az LBT véleményezése konzultatív, és azt a kormánynak nem kötelező figyelembe venni. A miniszter nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni.
Benyújtott indítvány
Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be tegnap a kormány ellen, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) által kezdeményezett indítványt aláírták a Népi Mozgalom Párt (NMP) képviselői és szenátorai is. „Ez az első fontos politikai lépés, amelyet az ellenzék ebben a válságos időszakban tesz, olyan időszakban, amikor a kormány rendeletekkel próbálja törvényesíteni a lopást. Mi arra számítunk, hogy kezdeményezésünket minden jóérzésű állampolgár támogatni fogja, és bízom benne, hogy minden törvénytisztelő képviselő megszavazza. Ez a törvényes lépés a kormány lemondatására és előrehozott választások kiírására” – nyilatkozta a parlamentben Raluca Turcan, az NLP ügyvivő elnöke. A három ellenzéki pártnak még 65 törvényhozót kellene meggyőznie a kormányoldalról ahhoz, hogy összegyűljön az elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány elfogadásához és a kormány megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta tegnap, hogy azok, akik kezdeményezték a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, nem kérték a szövetség támogatását, és arról, hogy megszavazzák-e, majd „a megfelelő pillanatban” döntenek.
A bizalmatlansági indítvány előkészítésével párhuzamosan a képviselőház előcsarnokában, majd plénuma előtt is tiltakoztak az NLP és az MRSZ képviselői, olyan jelszavakat kiabálva, mint Szégyen!, Lemondani!
Kinek kedvez?
A büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet nemcsak azoknak kedvez, akik eddig követtek el hivatali visszaélést, hanem azoknak is, akik ezután fognak – állapítja meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség közleménye. „Ha életbe lép a rendelet, bármilyen rövid időre is, a kedvezőbb jog elve alapján azok is élhetnek vele, akik ellen már kivizsgálás folyik, vagy vádat emeltek ellenük” – mutat rá a büntető törvénykönyv módosításainak kockázatait elemző dokumentum. Eszerint, mivel a sürgősségi kormányrendelet kivonja a szolgálati visszaélést a bűncselekmények köréből, a korrupcióellenes ügyészségnek 2151 bűnügyi eljárást kell megszüntetnie, egy részüket pedig lezárják.
A közlemény rámutat, a legnagyobb hatása a 200 ezer lejben megállapított kárhatárnak lesz – ez alatt nem számít bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Ezt a küszöböt tetszőlegesen állapították meg, bárminemű indoklás nélkül, ezért felmerülhet annak a lehetősége, hogy ez a rendelkezés bizonyos személyeknek hivatott kedvezni – mutat rá a vádhatóság, hangsúlyozva, hogy ugyanígy visszavetheti majd a korrupcióellenes küzdelmet az elévülési határidő öt évre való csökkenése is.
A vádhatóság rámutat még, hogy a hivatali visszaélésre vonatkozó előírás mentesíti a felelősség alól a magas rangú közhivatalnokokat, akik kibocsáthatnak, jóváhagyhatnak vagy elfogadhatnak jogszabályokat. „Eszerint egy jogszabály bármekkora kárt okozhat, kidolgozóit nem lehet felelősségre vonni” – magyarázza a közlemény.
A reprezentatív voks ereje
Marian Neacşu, Sorin Grindeanu miniszterelnök parlamenti kapcsolattartásért felelős tiszteletbeli tanácsadója azt mondta: szeretné, ha a tüntetések békések lennének. Ugyanakkor kijelentette: a kormány és a parlament kötelessége megtalálni a módot az utcákon tiltakozó emberekkel való kommunikációra.
A szenátusban Marian Neacşu azt mondta: a tüntetésre oda kell figyelni, meg kell találni a kommunikáció módját a tiltakozókkal, meg kell érteni indokaikat, amiért az utcákon tüntetnek. Azzal kapcsolatban, hogy a tüntetők a kormány lemondását követelik, Neacşu kifejtette: „Valószínű, hogy 10 ezer, 20 ezer, 100 ezer ember kérheti a kormány lemondását. Két és fél millióan követelték, hogy Trump ne legyen Amerika elnöke, de tudtommal mégis rendeleteket ír alá.” Hozzátette: „Három és fél millió ember szavazatát bírjuk, és azt hiszem, ez reprezentatív voksot jelent. Emlékszem arra, amikor Traian Băsescu Románia elnöke maradt annak dacára, hogy hét és fél millió ember küldte haza. És az is demokratikus gyakorlat volt. Demokráciában élünk, természetes, hogy a legjobb megoldásokat fogjuk megtalálni a román társadalom továbblépése érdekében.”
Klaus Iohannis államfő reakciójával kapcsolatban Neacşu azt mondta: az államelnök választási kampányban van. Ugyanakkor a tanácsadó azt is kifejtette, nem hiszi, hogy a rendelet kapcsán felmerülhet az alkotmányellenesség kérdése.
Gerinces államtitkár
A büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadása miatt lemondott tisztségéről a kormány keretében működő centenáriumi főosztály koordinátora, Florin-Daniel Şandru államtitkár. „Ehhez a becsületbeli gesztushoz folyamodom, mert az Önök által betöltött pozíciót felhasználva, a közszolgálatot egyes, bűnügyi eljárás alatt álló politikusok személyes érdekeinek szolgálatába állították azzal, hogy Románia kormánya elfogadta a büntető törvénykönyveket módosító sürgősségi rendeletet, amely botrányosan szembemegy mindazokkal a demokráciához és jogállamisághoz hű elvekkel, amelyekben hiszek” – érvelt lemondásában Şandru, akit Dacian Cioloş volt kormányfő nevezett ki tavaly augusztusban az egyesülés századik évfordulóját előkészítő centenáriumi főosztály élére. „Remélem, hogy 2018. december elsején, a nagy egyesülés centenáriumán alkalma lesz, miniszterelnök úr, rálátni mindarra a rosszra, amit ennek az országnak tett, és amelyet ekképpen fognak feljegyezni Románia történelmében” – írta Şandru lemondási kérelmében.
