Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke már szombat délelőtt meglebegtette a hatályon kívül helyezés lehetőségét, majd este Sorin Grindeanu kormányfő jelentette be a döntést, miközben a kormánypalota előtt 170 ezren tüntettek, országszerte pedig 300 ezernél is többen tiltakoztak az utcán. A kormány tegnapi döntése ellenére a tüntetések folytatódtak: tegnap este Bukarestben és más városokban ismét százezrek követelték a kabinet leváltását. Ugyanakkor ellentüntetés is zajlott a fővárosban: a kormány támogatására gyűltek össze mintegy ezren a Cotroceni-palota előtt, ők Klaus Iohannis államelnököt tartják felelősnek a megosztottságért, ezért felfüggesztését vagy lemondását követelték. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke azonban elhatárolódott ettől az akciótól, tagadta, hogy a megmozdulást ők szervezték, vagy bármi közük lenne hozzá.

Vissza mindent, de kezdik elölről
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton az alakulathoz közel álló DC-News portálnak jelezte először, hogy meghátrálhatnak. Azt mondta, úgy érzi, hogy már nem tudja megfékezni az SZDP területi szervezeteit, amelyek a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Állítása szerint a választásokon győztes párt hívei azért akarnak tüntetni, mert mélységesen elítélik a Romániában kibontakozott, „Soros által inspirált” megmozdulásokat. „Felelős emberekként nem nézhetjük tétlenül, hogy Iohannis elnök felelőtlensége kettészakítja Romániát. Az SZDP szavazói nagyon dühösek, amiért megakadályoznak bennünket programunk végrehajtásában. Azért is mérgesek, mert elterjedt, hogy a kormányfő ellen bűnvádi eljárást akarnak indítani” – magyarázta.
Sorin Grindeanu szombat este fél kilenckor jelentette be, hogy a vasárnapi kormányülésen hatályon kívül helyezik a jogszabályt. Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni. Szombat este ugyanakkor Grindeanu még nem közölte pontosan, hogy hatálytalanítják-e a sürgősségi rendeletet, vagy pedig halasztják annak érvénybelépését, azaz elnapolják. Közölte azt is: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé. Minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
Úgy vélte, nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Kiemelte, hogy folytatni kívánja az SZDP decemberben megszavazott kormányprogramjának életbeléptetését. Ezzel kimondatlanul is elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről.
Bejelentésének megfelelően a tegnap délutáni kormányülésen hatályon kívül helyezték a 13-as rendeletet. A kormány újabb sürgősségi rendeletben hatálytalanította korábbi vitatott intézkedését, amely néhány órán belül a Hivatalos Közlönyben is megjelent, és így azonnal hatályba lépett. Az új rendelet eltörölt minden olyan Btk.-módosítást, amely február 11-én lépett volna hatályba, de átmentette viszont a régi rendelet néhány olyan rendelkezését, amely a büntető perrendtartást módosította. Ez utóbbiak közül viszont kikerült az új rendeletből az a kedden bevezetett, a gyanúsítottak és ügyészség közötti vádalkuk gyakorlatát korlátozó intézkedés, amely szerint csak fél évnél nem régebbi bűncselekményről lehet feljelentést tenni a vádhatóságnál.
A kabinet ugyanakkor feloldotta a január 31-i kormányülés és a Cioloş-kormány tavaly május 18-i ülése jegyzőkönyvének titkosítását is: mindkét kormányülésen sürgősségi rendelettel módosították a Btk.-t. A szociálliberális kormánykoalíció ugyanis több ízben hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői kormány is sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, illetve a büntető perrendtartást, és akkor senki sem vonult utcára tiltakozni. Mindkét kormány arra hivatkozott, hogy a Btk. és a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseit alkotmánybírósági döntések hatálytalanították, és ezeket a taláros testület döntésének megfelelően kell kijavítani.
A szakértői kormány sürgősségi rendelete nem érintette a korrupciós cselekmények büntethetőségét: 2016-ban a kiskorúak elleni, illetve szexuális bűncselekményekre, a pénzhamisításra és az ivóvíz megfertőzésére vonatkozó Btk.-cikkelyeket módosította a Cioloş-kabinet. A Grindeanu-kormány kedden késő este elfogadott sürgősségi rendelete viszont egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán.
A tegnapi rendkívüli kormányülésről kiadott közlemény szerint Sorin Grindeanu miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák. Bár előző napi sajtótájékoztatóján Grindeanu azt mondta, Florin Iordache igazságügyi miniszternek vállalnia kell a felelősséget, amiért „nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett”, a tegnapi kormányülésről kiadott közleményből nem derül ki, hogy született-e valamilyen döntés Iordache miniszteri mandátumát illetően.

Iohannis és az okkult erők
A kormánypártok képviselői közben változatlanul azt hajtogatják, hogy az államelnök áll az utcai megmozdulások hátterében. Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének társelnöke tegnap is azzal vádolta Klaus Iohannis államelnököt, hogy nem hajlandó elfogadni a választások eredményét, és arra próbálja kihasználni az országban kialakult feszült helyzetet, hogy „saját kormányát iktassa be, ahogyan tette 2015-ben (a szociáldemokrata Ponta-kormány lemondása után)”. A szenátus elnöki tisztségét is ellátó politikus úgy vélekedett, hogy államfőként Iohannisnak békítő felhívást kellene közzétennie, amellyel véget lehet vetni az ország nagyvárosaiban kialakult „felfordulásnak”. Tăriceanu szerint a koalíció az okosabb enged alapon döntött a vitatott kormányrendelet hatálytalanításáról, hogy elkerülje a saját szavazótábora és az utcán tüntetők közötti összecsapásokat. Ugyanakkor felületesnek nevezte a külföldiek helyzetértelmezését. Szerinte nem a jók és a rosszak, a korrupció Iohannis vezette ellenzői és a kormánypártok által megtestesített pártfogói állnak egymással szemben. „Romániában ma a valós hatalmat megkaparintó, legitimitás nélküli okkult erők – és itt az államfőt támogató erőszervezetekre utalok – a legitim intézményekkel, a kormánnyal és parlamenttel vívnak kemény harcot” – állította. Szerinte a korrupcióellenes ügyészség ellenőrizhetetlen, önkényes intézménnyé vált, amely már olyan túlkapásokra ragadtatta magát, hogy politikai döntéseiért akarja elszámoltatni a kormányt. Tăriceanu egy működő demokráciában elfogadhatatlan lépésnek tartja, hogy a korrupcióellenes ügyészség egy civil szervezet feljelentését követően bűnpártolás gyanújával indított vizsgálatot az igazságügyi miniszter és a kormányfő ellen a Btk.-módosítás ügyében.

RMDSZ: tévedtek a kormánypártok
A kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendelettel módosították a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Sorin Grindeanu bejelentésére. „Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk, és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.
A román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.
Nicuşor Dan, a mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke az utca hatalmas győzelmének nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.