Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévében járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon. Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
Az angol-brit monarchia évezredes történetében példátlan jubileumot ezúttal nem kísérte olyan világraszóló ünnepségsorozat, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileumát. A protokoll szerint ugyanis az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában – köztük abban a 15-ben, amelynek II. Erzsébet királynő ma is az alkotmányosan elismert államfője – a kerek évfordulók alkalmából rendeznek nagyszabású tisztelgő rendezvényeket. Hétfőn csak az első számú londoni rezidencia, a Buckingham-palota melletti Green Parkban, illetve Cardiffban és Edinburghban – a walesi és a skót fővárosban –, valamint az észak-angliai Yorkban jelezték tüzérségi díszszázadok tisztelgő sortüzei a 65. évfordulót. A 91. életévében járó királynő az udvar tájékoztatása szerint családi körben, téli rezidenciáján, a kelet-angliai Sandringham kastélyában töltötte a hétfői napot, amelyet 1952. február 6-án elhunyt édesapja, néhai VI. György király emlékének szentelt.
A történészszakma teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait és családi megrázkódtatásait.