Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. augusztus 20., vasárnap 01:20
Köszöntjük István nevű olvasóinkat!

Zenerege – legendáink újrafogalmazása

2017. április 29., szombat, Kultúra
Albert Levente felvételei
Albert Levente felvételei
A városünnep programjában – Lemezbemutató koncert alcímmel – valójában egy ősbemutatónak lehetett tanúja a moziba beült gyermeksereg és szüleik közössége. Az Evilági zenekar Zenerege című lemezének tizenegy dala ugyanis így egyben először hangzott fel (a frissen kiadott korong épp a koncert napján érkezett meg Szentgyörgyre). Ráadásul az évek óta futó Székelyföldi legendárium szerves részeként több mint egy lemez, hiszen valójában a zenei (tágabb értelemben auditív) környezetét adja meg az egyre szélesebbre terebélyesedő projektnek.
Akik már látták a legendárium valamelyik animációs filmjét, ajánlották már gyermekeinek az ezek nyomán megvalósított társasjátékok bármelyikét, mindenképpen örülhettek az újabb „hajtásnak”. Ami valójában nem új, hiszen az animációs filmek zenei anyaga már a lemezen most egészében megjelent dalok motívumait hordozza. Ezért is volt szerencsés a bemutatón beékelni három filmet, amelyek magát a nagy legendáriumprojektet is a közönség elé hozták.
Zenében és filmben így egymás után elevenedtek meg az ismert és kevésbé ismert székely regék, a Maros és Olt, az Ika vára, a Súgó-barlang, a Függőkő, a Babba Mária, a Fergettyű vára vagy éppen Szent László csodái. Mindezt a legkorszerűbb nyelvezettel. A koncepció, népköltészeti értékeinket ily módon építeni be a fiatal generációk kultúrájába, identitásába, talán ahhoz hasonlítható, amikor a nagy gyűjtők és mesemondók felismerték: a kincset írott formában is rögzíteni kell, eredeti közegében és a szóbeliség „terjesztésében” ugyanis a már akkor is változó idők sodrában könnyen feledésbe merül. Hogy hatásában lesz-e olyan jelentőségű a „legendárium-mozgalom”, azt az utókor dönti majd el. Az viszont már most is látszik, hogy az új megjelenítési formák – a kortárs zene, a számítógépes animáció, a társasjátékok és kirakósok, térképek, versenyek sora – értékes, jellegében is saját értékeinket hordozó tartalmakat hoz a felszínre.
Így az Evilági zenéje is – Orbán Ferenc zeneszerző és frontember mellett Babos Szélyes Margit, Gábor Szabolcs, Lőfi Gellért, Lázár Zsombor és Gyergyai Szabolcs muzsikál, a dalszövegeket László Noémi jegyzi – szervesen épül be abba a folyamatba, amely a regék kincsestárának új formába öntését, újra közkincsé tételét tűzte ki célul. Dicséret érte.
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most