A pozsonyi csata

2018. július 21., szombat, Történelmünk

907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak a Pannónia visszaszerzése törő Liutpold bajor őrgróf seregei felett. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult a magyar uralom. Ezt követően több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona Magyarország földjére. A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak és nomád harcmodoruknak köszönhettek. Ismertetőnk Tarján M. Tamás a Rubicon történelmi magazinban megjelent írása nyomán született.

Bár a honfoglalás hivatalos dátumának 895–896-ot tartják, őseink letelepedése a Kárpát-medencében jóval hosszabb folyamat volt: a Dunántúl például csak a 900-as hadjárat során került a magyarok kezébe. Liutpold őrgróf 907-es hadjáratának célja a magyarok kiűzése volt, amihez komoly segítséget kapott Hatto mainzi érsektől, a pápától és a német egyháztól is. Becslések szerint Ennsburgban 907 júniusában mintegy 100 000 katona gyűlt össze, akik Liutpolddal és Theotmár salzburgi érsekkel az élen hamarosan megindultak, hogy „kiirtsák a magyarokat”.
Luitpold célja Pozsony bevétele volt, amit a Duna két partján előrenyomulva, csellel akart végrehajtani; a hadjárat későbbi szakaszában aztán valószínűleg a Dunántúl többi várát akarta elfoglalni. A németek két hadoszlopa – az őrgróf serege északon, az érseké délen – június 17-én indult el az Enns folyó partján fekvő vártól, de a gyepűelve őrei erről csak 10 nappal később szerezhettek tudomást. Feltételezhetjük, a gyepűt védő harcosok már felvonulás közben is zaklatták Thietmar érsek csapatait, hogy időt nyerhessenek a magyar főseregek összegyűjtésére. A Kárpát-medence nyugati felén letelepedett törzsek időközben becslések szerint 40 000 főnyi könnyűlovasságot küldtek a Pozsonnyal szemben fekvő Duna-partra. Eközben a portyázók állandó zaklatásaikkal kifárasztották a déli bajor hadsereget, és színlelt megfutásaikkal folyamatosan maguk után csalták Thietmar erőit. A magyar csel aztán Pozsonnyal szemben hozott eredményt, ahol az előőrsök bevezették a támadókat egy elzárt medencébe, és a környező magaslatokról támadva tömegével nyilazták, majd vágták le a német harcosokat. A július 4-i – első – csatában az egyházfők seregeinek java része elpusztult, miközben az utánpótlást szállító Sieghart hajóiból jó néhány a tüzes nyilak áldozatául esett.
A győzelem még csak félsikert jelentett, hiszen a Duna északi partján időközben megérkeztek Luitpold erői is. Június 5-én a győztes magyar hadak könnyedén átkeltek a folyón, majd a Dévényi-szorosban hasonló taktikával megsemmisítették Luitpold erőit is. A két napon át tartó pozsonyi ütközet megtizedelte a bajor méltóságokat, hiszen a harcokban elesett a herceg, Thietmar érsek, számos püspök és apát. A győztesek később üldözőbe vették a menekülő keresztény hadakat, és az ellentámadás során a magyar szállásterületet egészen az Enns folyóig tolták ki. A vereség akkora trauma volt a nyugatiak számára, hogy ezután egészen II. Konrád (ur. 1024–1039) 1030-as támadásáig nem vállalkoztak Magyarország meghódítására.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1726
szavazógép
2018-07-21: Történelmünk - Váry O. Péter:

Székely kopja a pozsonyi csata emlékére

Szlovákiában sem jobb magyarnak lenni, mint Romániában – bizonyítja ezt többek között a pozsonyi csata évfordulóján a felvidéki magyarok által szervezett emlékünnepség, melyen letiltották a Kárpátia nemzeti rockegyüttes koncertjét. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt nem kerülhetett Dévényre a Balázs Antal által faragott monumentális kopjafa, hanem egy magyar többségű település főterét díszíti.
2018-07-21: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, társ, barát, rokon és ismerős,
BÁLINT LEHEL
rövid betegség után, megdöbbentő hirtelenséggel 51 éves korában elhunyt.
Emléke szívünkben örökre megmarad.
2018. július 22-én, vasárnap búcsúzunk tőle és helyezzük örök nyugalomra 13 órakor a szemerjai új ravatalozóháztól.
Részvétfogadás a temetés előtt egy órával.
A gyászoló család
4070/b