Az Erzsébet park

Igen — az erre járók egyhangú véleménye szerint, legyen az sepsiszentgyörgyi vagy máshonnan érkező —, így széppé, fiatallá, üdévé, kellemessé alakult a katolikus templomot övező, eddig általunk mindközönségesen csak Sötét parknak nevezett, a múlt század elején Potsa-park nevet viselő, de néhány éve Kónya Ádám ajánlatára az Erzsébet királyné, Sissi (és nem az azonos nevű román királyné) nevét felvevő parkrész.

2.

Néhány archív felvétel segítségével villantsuk fel e parkrész kialakulásának folyamatát, bizonyítani szándékozván azt az állítást is, mely szerint a jelenlegi fiatalítási terv ötletei összhangban állnak a régi park jellegzetességeivel, és azoknak újabb formákban való továbbélését jelentik. Orbán Balázs 1864 körül készült felvételén, bár már láthatóak a mai Gábor Áron utca épületei, melyek közül már csak az 1851—53 között emelt Ferenc József Kórház tömbje áll, de nyoma sem látszik a nyugat felé emelkedő domboldal teraszosításának, csupán a fontosabb úti célokat összekötő ösvények vonalai fedezhetőek fel. (A fényképpel kapcsolatos, mindeddig megválaszolatlan kérdés: Mi volt a rendeltetése, mi a története a háttérben látható kápolnaszerű épületnek?)

3.

1893-ban Hatolykai Potsa József, Háromszék főispánja „a határőrezred (Lábas Ház) épületével szemben, az Alsó és Felső Sétatér között a katolikus templom körüli tér" parkosítását javasolja. Gyárfás Győző városi mérnök irányításával az angolparkok mintájára néhány cserje ültetésével, virágágyások és sétányok kialakításával veszi kezdetét a parkosítás. A katolikus templom tornyából 1900 és 1912 körül készült 2. és 3. számú kép előterében jól kivehetőek a kialakított sétányok, a már eléggé terjedelmes gesztenyefák sora a felső sétatéren (tehát ezek már száztíz évesnél is idősebbek!), a háttérben a hetivásárok és ünnepségek számára fenntartott Piactér. 1899-ben a Mikó második emeleti sarokablakából készült 4. számú felvétel a Potsa-park délnyugati részét a ma is délkelet—északnyugat, illetve északkelet—délnyugat irányban átszelő sétányokkal és az azt övező épületsort vetíti elénk. Balról a katolikus templom tornyának 1905 előtti alakjával uralja a teret. Az előtérben az alsó sétatér fáinak koronái, a jobb alsó sarokban — nagy valószínűséggel — az Erzsébet liget fásítása zajlik. 1899. április 11-én a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére négy szomorúfűzfát és három tölgyet ültettek körülbelül a mai vízfelület helyén, téves tehát az a nézet, amely szerint a katolikus templom melletti fákkal övezett körönd lenne az egykori Erzsébet liget. (Kü­lönben is: e fák aránylag fiatalok, míg a régi liget utolsó fűzfáját — az idősebb szentgyörgyiek még emlékezhetnek rá — mintegy tizenöt-húsz éve vághatták ki.) 1904-ben 600 facsemete és újabb 250 díszcserje ültetésével kialakítják a park végleges arculatát.

4.

Tegyünk említést a parkba tervezett építményekről is. A Háromszéki Takarékpénztár Rt. egy kávéház építését szorgalmazta a park Lábas Házzal szemközti részén. Tervét Gyárfás Győző 1892-ben el is készíti. A villaszerű épülethez kerthelyiség és melléképületek társultak volna, de kivitelezéséről a magas költségek miatt 1893-ban lemondtak. A városi tanács irattárából a kioszk (így nevezték a tervezett épületet) tervével együtt került elő Christian Kertsch brassói építész rajza a szentgyörgyi sétányhoz elképzelt kapuról és hídról. (Ezeknek a rajza Sepsiszentgyörgy képes történetében a 66. oldalon látható.) A piactér közelsége miatt már 1904-ben felmerül egy közillemhely létesítésének gondolata is, ismeretlen okból azonban ennek kivitelezése is elmaradt.