A megújuló természet évről évre azt hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének nagy üzenete is ez: az élet győzedelmeskedik az elmúlás felett, hirdeti az unitárius püspök húsvéti üzenetében. Hasonlóképpen a többi erdélyi magyar történelmi egyház vezetője is a feltámadás ünnepére pásztorlevélben köszönti híveit. Az alábbiakban üzeneteikből szemlézünk.
Húsvét a magasztos győzelmét hirdeti, annak felismerését, hogy részei vagyunk a nagy Egésznek az öröklét hordozóiként – írja Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Jézus ezt a nagy isteni igazságot hozta közel hozzánk. Életében és kínszenvedésében ez adott erőt számára. Húsvét igazolja, hogy nem a nagypénteki gyász, a feketeség uralja a világot! Nem az emberi nagyot akarás és mindenek és mindenki feletti uralkodás vágya diadalmaskodik! Nem a tagadás és az árulás lesz a győztes! Nem az elválás fájdalma, a sír tátongó üressége marad a tanítványokkal! Nem a részek, az ember által szétdarabolt igazságé az utolsó szó! Nem az elmúlás, a sötétség, hanem az élet és a fény győzedelmeskedik! Az egyházfő azt kívánja, tudjunk örömmel és hitelesen élni és dolgozni életünk kiteljesedésén, hogy igazoljuk: a mi kereszténységünk nem látszat, hanem valóság, amely Jézus tanításán és példaadásán alapszik, hogy a mi emberi életünk Isten örök szeretetének a bizonyossága, az örökkévalók győzelme a mulandók felett!
Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása – írja Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, aki a család fontosságára, a házasság szentségére kiélezett üzenetében figyelmeztet: Ha azt akarjuk, hogy Isten segítségével fennmaradjon egyházunk, népünk Erdély földjén, akkor vállaljuk a keresztény családegyházat, a szentségi házasság kegyelemközvetítő erejében bízva.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke Søren Kirkegaard dán filozófus gondolatát idézi: Krisztust nem bámulni, hanem követni kell. Magyarázatként hozzáteszi: Ez tulajdonképpen a keresztyénség, a húsvéti lelkület, a mi hitünk lényege, ez a lelkesült feltétel nélküli követés, ez az önátadás Istennek. Itt érthető meg az, amit Jézus felnőtt hallgatóinak mond: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.
Aki nem tudja őszintén, feltétel nélkül, lelkesülten átadni magát, szívét, életének azt a pillanatát a feltámadott Úrnak, az kirekeszti önmagát. Az semmit, de semmit sem fog megtapasztalni a feltámadás valóságából, az Új Élet erejéből, a megszabadított lét öröméből. A főpásztor azt kívánja, ezen a húsvéton őszinte, tiszta lelkesültséggel legyünk feltétel nélküli követői Jézus Krisztusnak.
A húsvéti csodának meg kellett történnie – írja Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd folytatja: Ez önmagában hallatlan nagy üzenet és ígéret. Ez a szó, hogy „kell”, ez az isteni kell számunkra csodálatos bizonyosság. Sokfelől körüljárhatjuk ezt a szót, sok mindent gondolunk magunk is, mi minden kell nekünk ebben az életben. Mennyi szükségtelen dologra mondjuk azt, hogy: nekem kell. Mi kell nekünk ebben az életben? Sok minden, de leginkább szükséges az a bizonyosság, hogy ez az élet értelmes ezen a földön. Hogy van folytatás, a halálon túl vár minket Isten atyai, mennyei országa. Ez igazán az, ami kell nekünk.