Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke tegnap Bukarestben a parlament tagjaihoz intézett beszédében, és kifejezte meggyőződését, hogy mire Románia 2019-ben átveszi az Európai Unió Tanácsának elnökségét, megszűnik igazságszolgáltatási rendszerének monitorozása az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében, és a schengeni övezet része lesz, ez ugyanis az ország „megérdemelt” és „természetes” helye. Juncker úgy véli: nincs szükség a feltételek szigorítására, újabb kritériumok hozzáadására sem a schengeni csatlakozást, sem a megfigyelési és együttműködési mechanizmust illetően, bizonyos reformokat azonban a továbbiakban is meg kell valósítani, és az együttműködésnek is folytatódnia kell.
Az EB elnöke a parlament két házának plénumában elmondott beszéde után Klaus Iohannis államfővel – aki fogadást is adott a tiszteletére a Cotroceni-palotában – és Sorin Grindeanu kormányfővel is megbeszélést folytatott. A kormány székháza előtt, a Győzelem téren néhány tüntető fogadta, akik azt kiabálták: „Európa azt kéri, ne adjatok közkegyelmet!” Juncker egy fórumon is részt vett, ahol kijelentette: „majdnem szerelem” fűzi Romániához. „1997-ben, amikor elfogadtuk Románia jelölését, az Európai Tanács elnöke voltam” – idézte fel, és hozzátette: büszke arra, amit Romániáért és Európáért tett.
Juncker először 2003-ban látogatott Romániába, most azonban az EB elnöki minőségében jött. Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságosan fogadták, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia a luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu pedig a kormányfő.
Franciául elmondott parlamenti beszédében Juncker méltatta Románia uniós elkötelezettségét, ám határozottan elhárította a brexit utáni többsebességes Európa gondolatát ellenző román kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe.” Az erről folyó vita azonban álvita, a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia – szögezte le. Úgy vélekedett: az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig hét százalékát teszi ki, hogy Európa a legkisebb kontinens. Az EB elnöke elismeréssel beszélt arról, hogy Románia tevékenyen részt vesz a „polgárok Európájának” létrehozásában és a legtöbb közös misszióban.
A fővárosi szépművészeti múzeumban tartott fórumon Juncker kijelentette: nagyon örül, hogy újra itt lehet, szeretné jobban megismerni Romániát. Elmondta: a Brüsszelben és Luxemburgban, valamint itthon élő románoktól is tudja, hogy nem volt könnyű az alkalmazkodás az EU-hoz, főleg a rászorulók rétegének. A beszélgetésen jelen lévők 92 százaléka értékelte úgy, hogy a romániai állampolgárok élete jóra fordult az EU-csatlakozás nyomán, 43 százaléka szerint azonban Románia hangja nem elég hallható az EU-ban.
A Cotroceni-palotában az EB elnöke azt mondta: „A romániaiak úgy gondolhatják, hogy a többi európai nép egy újabb vasfüggönyt akarna bevezetni Európában. A vasfüggöny azonban lehullott, és nem fogjuk megismételni a háború utáni Európa nagy tévedését”.
