KitekintőKérdések a génmódosításról

2008. június 24., kedd, Gazdakör

Módosított vagy nem módosított? Lemaradunk, vagy nem árt az óvatosság? Ez most Európában a kérdés. A géntechnológia ügyében ez az egyetlen közös nevező. Vitatkoznak róla a közemberek éppúgy, mint a tudós koponyák. Világszerte feltartóztathatatlanul terjed, az Európai Unió viszont tartózkodik — már amennyire tud — tőle.

A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint 2007-ben világszerte több mint 114 millió hektáron vetettek genetikailag módosított (GM) növényeket. A GMO-termesztésben három amerikai ország, az Amerikai Egyesült Államok, Argentína és Brazília jár az élen, arányuk a teljes területből nyolcvanszázalékos.

A GMO-téma főként Európában áll a viták kereszttüzében. Noha az ilyen növények vetésterülete a múlt évben a világon átlagosan 12 százalékkal — négy Magyarországnyi szántóval — bővült, a félelmeket tápláló EU-ban mégis lendületesebben, 77 százalékkal növekedett a vetésterület. Az alacsony viszonyítási alaphoz mért óriási százalékos növekedés csalóka. Az unió nyolc tagállamában mindössze 110 000 hektáron díszlettek a félt fajták — döntően az úgynevezett MON 810 hibrid kukoricák. Mindez jelzi, GMO-ügyben az EU erősen megosztott. A teljes szabadságtól a korlátozott engedélyezésen át egészen a köztermesztésben való tiltásig terjed a skála. Utóbbi csoportba tartozik Magyarország is az osztrákokkal egyetemben. A többi szomszéd ,,fertőzött": Szlovákia és Románia szabad utat adott a világ vezető GMO-cégének, a Monsantónak, délen meg veszedelmesen rendezetlenek a viszonyok.

A kutatók közül számosan vallják: a génmódosítás a növénynemesítés ma ismert legkorszerűbb módszere. A növénygenetikában jártas tudósok másik csoportja viszont ellenzi a transzgénikus technológiát. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója szerint az EU a takarmányozásban nélkülözhetetlen, többségében GMO-szóját az USA-ból, Argentínából és Brazíliából importálja. Ezért bármilyen szójabehozatali korlátozás az unió hústermelésének akár teljes széteséséhez vezethet. A növénynemesítők üdvözölnek minden olyan új fiziológiai vagy genetikai módszert, amellyel a növények genetikai változatossága növelhető, és reményt ébreszt új, bővebben termő, jobb minőségű és stabil fajták előállítására. A szakemberek számos csalódás után azonban óvatosakká váltak, és kétkedéssel fogadják az új, kellően ki nem próbált módszereket. Elegendő csupán a micsurini genetika nagy ábrándjaira emlékeztetni. A jelenlegi biotechnológiai kutatás kísértetiesen hasonlít az említett korszakra. Ha valaminek köze van a biotechnológiához, az ma csak jó lehet, és támogatni kell. Csakhogy még kevés idő telt el az első, géntechnológiai úton módosított növények előállítása óta ahhoz, hogy letisztuljon a kép, és mérlegelhessük: valójában mi az igazi értékük? Egyelőre azok a nagyvállalatok, amelyek rendelkeznek génmódosított kukorica-vetőmaggal, nem teszik lehetővé azok független vizsgálatát, nem tesznek eleget az EU azon előírásának, hogy ,,aki új terméket kíván bevezetni és forgalmazni, annak kell bizonyítania, hogy az ártalmatlan mind az emberi egészségre, mind a környezetre".

Az emberiség egyik legnagyobb csapdájának tartja a genetikailag módosított növényeket a szakterület világszerte ismert magyar kutatója. Pusztai Árpád cáfolja a GMO-növények pártfogóinak állítását, miszerint ők nem tesznek mást, csak javítanak a növényeken. Igen ám, de amikor a molekuláris biológusok a fajokat elválasztó határokat átlépik, az már nem azonos a fajtanemesítéssel, hiszen a géntechnológia alkalmazása során olyan új, önreprodukcióra képes növényeket hoznak létre, amelyek ezután véglegesen itt maradnak a Földön, s jelenlétük a többi élőlényre beláthatatlan következményekkel járhat. A technológia védelmezői viszont arra hivatkoznak, hogy a módosított növények ellenállóbbak, jobban teremnek, a több termés pedig segít az éhezőkön. Egyik sem igaz — válaszol a professzor. A világ fizetőképes élelmiszerpiacán túltermelés van. Ráadásul a kártevőkkel szemben ellenállónak kikiáltott növények, mint például a szója vagy a tengeri, csak ideig-óráig termelik azt a mérget, ami visszaveri, mondjuk, a kukoricabogár támadását. (Szabad Föld On-line—Fer-)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1175
szavazógép
2008-06-24: Gazdakör - Incze Péter:

Hiányoznak a nyilatkozatok (Figyeljünk oda!)

A közvetlen tejeladási kvótával rendelkező háromszéki gazdák közel egynegyede nem tett le nyilatkozatot a tavalyi kvótaévben a piacon vagy a közvetlen szomszédságban eladott tejmennyiségről, melyet a törvény értelmében május 15-ig kellett volna letenniük személyesen vagy postán.
2008-06-24: Gazdakör - Ferencz Csaba:

Hírlugas

Farmerprogram
A miniszterelnök felhatalmazta a mezőgazdasági tárcavezetőt, hogy indítsa újra a Farmerprogramot. A program révén az uniós előcsatlakozási támogatások önrészét kedvezményes kamatú (ötszázalékos) kölcsön formájában lehetett biztosítani, hiszen a kamatkülönbséget a szakminisztérium saját költségvetéséből fizette. Az elképzelés szerint a program most az összes, vidékfejlesztést és mezőgazdaságot érintő támogatás önrészét segítené. E célra a szakminisztérium költségvetéséből 730 millió lejt szavazott meg a kormány. Információink szerint a napokban kötik meg a bankokkal a szerződéseket. (Incze Péter)