H. Gy. medáliája

2007. július 5., csütörtök, Világfigyelő

Kapjon-e medáliát, avagy ne kapjon a hetvenöt esztendős Horn Gyula — íme a magyar belpolitika (külpolitika, az nincs) legégetőbb kérdése. Ebben is táborokra szakadt az ország, az egyik fele megszállottan hajtogatja, hogy Horn Gyula korszakos politikus, elévülhetetlen érdemekkel, a másik oldalon a lelki szemek előtt újra és újra megképződik a pufajkás ifjúgárdista képe, aki társaival géppisztolyosan járja az oroszok által másodszor is rommá lőtt Budapest utcáit, ,,ellenforradalmár bitangokra" vadászva.

Horn Gyula emberi és történelmi, magánszemélyi és politikusi pályafutása oly ellentmondásos, mint keveseké a XX—XXI. századi magyar történelemben. Ő maga egyenes vonalúnak és töretlennek véli, s erről tanúskodva főleg külföldön adott interjúi, de önéletrajzi írása is. Egy út, melyen a kommunistából előbb ,,szocialista", majd szociáldemokrata lett. S ez akár igaz is lehetne, ha őszinte és könyörtelen önvizsgálattal nézne szembe múltjával, s nem mondana olyasmiket, hogy 1956—57-ben ő fegyveresen-pufajkásan a fennálló törvényes rendet védelmezte. Ezt ma már nehéz lenyelni, hiszen mind a politikum, mind a história az 1956-os őszi eseményeket a magyar nép legitim forradalmának, az ország akkori kormányát törvényes kormánynak minősíti, s akkor a forradalmat leverőket, a kormányt megbuktatókat csak ellenforradalmároknak lehet tekinteni és nevezni, s lévén, hogy mindez intervenciós idegen csapatok behívásával történt: hazaárulóknak is. Nem lehet egyazon eseménysort, annak résztvevőit tízféleképpen minősíteni.

A dolog annál súlyosabb, hogy az elszánt és bigott kommunisták — újra mondjuk: hazaárulók! — nem csupán egy nemzeti forradalom vérbe fojtásához asszisztáltak, de fő szerepet vállaltak a törvénytelen megtorlásokban: gyilkolásztak, tömlöcöztek, vérbírósági ítéletekkel akasztottak. Gyermekembereket, nőket, értelmiségieket, politikusokat, sőt, a törvényes miniszterelnököt is.

Kétségtelen, hogy Horn Gyulának volt pozitív szerepe a rendszerváltás tájékán, hiszen a Németh-kormány külügyminisztereként tényleg ő jelentette be, hogy Magyarország megnyitja nyugati határait, hogy sértetlenül menekülhessenek a német menekülők. Ezért Németország részéről éppen elég elismerés illette Horn Gyulát, bár senki nem kérdezte meg máig, hogy a híres gesztust önmagától tette-e, avagy Németh Miklós határozott utasítására?!

Volt aztán miniszterelnök, pártelnök, olyan-amilyen, de egy dolog biztos: jobb és magyarabb, mint most regnáló utódja, aki őt kitüntetésre terjesztette elő.

Nehéz dolga volt tehát Sólyom László köztársasági elnöknek, de nem adta a köztársaság legmagasabb érdemrendjét ennek az ellentmondásos személyiségnek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4344
szavazógép
2007-07-05: Világfigyelő - x:

Sólyom László visszautasította Horn Gyula kitüntetését

Sólyom László magyar köztársasági elnök nem írta alá a Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó kormányfői előterjesztést. Az államfő szerint Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről és ezen keresztül a forradalomról összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Sólyom László döntéséről levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Horn Gyula ma tölti 75. évét.
2007-07-05: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

Moszkva fenyegetőzik
Moszkva rakétákat telepít az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi enklávéba, ha az Egyesült Államok nem mond le arról a tervéről, hogy Lengyelország területén rakétaelhárító rendszert építsen ki — jelentette ki tegnap Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes. A politikus nyilatkozatából kitűnt: ha elfogadják azokat a moszkvai javaslatokat, amelyek egy kibővített rakétaelhárító rendszer létrehozását indítványozzák a NATO bevonásával, úgy okafogyottá válik az a kényszer, hogy Oroszország nyugati területein, beleértve a kalinyingrádi körzetet is, rakétákat telepítsenek.