Az emberek egy csoportja úgy gondolja, hogy ezen célok megvalósítására pontos recepttel rendelkezik, elérhető célokat tud kitűzni, vagy egyszerűen lehetőséget lát megélhetési problémái megoldására. Ez a csoport sokkal népesebb, mint amennyire szükség van, ezért, hogy ilyen helyzetbe kerüljön, meg kell győznie a nem ide tartozó személyeket, hogy az általa kitűzött értékek a legalkalmasabbak arra, hogy mindenkinek megfelelő életkörülmények alakuljanak ki, vagyis választási kampányt folytat. A meggyőzött személyek maguk is igyekeznek továbbiakat bátorítani, hogy az őket fellelkesítő személyek a legalkalmasabbak erre a szerepre. A módszerek, a bevetett eszköztárak igen változatosak. Kampányolnak érvekkel, igazuk bizonygatásával, az ellenfél lejáratásával, anyagi juttatásokkal, fenyegetésekkel, vagy akár erőszakos cselekményekkel. És ez a kampány agresszív, erőt, pénzt nem kímélnek, hisz ha sikerül céljukat elérni, az hatalommal jár, és a befektetett erőforrások busásan megtérülnek. Ezért érdemes észnél lenni, hogy lehetőleg mindenki jobban járjon.
Kettős állampolgárságunk révén így értékelődünk fel kétévenként mi, erdélyi magyarok is: hol a romániai, hol a magyarországi választások alkalmával. Jelenleg éppen a magyarországi választás kampánya folyik. Egyesek potenciális választókat, mások érdemtelenül kiváltságokat kapott csoportot látnak bennünk. Minden felsorakoztatott érvnek két oldala van, ember legyen a talpán, aki ebben ki tud igazodni. Segíthet a mérlegelés: sorakoztassuk pro és kontra érveinket, és nézzük meg, hogy megítélésünk szerint merre billen a mérleg nyelve.
Állampolgárság: jár vagy nem jár?
A név alapján egy állam polgárát jelenti, vagyis azon személyek csoportját, akik egy adott állam területén élnek. Ebből kiindulva mindenkinek csak egyetlen állampolgársága kellene legyen. Csakhogy a történelem során kialakult államok határai nem esnek egybe a nemzet által lakott területek határaival. Így egyazon nemzet tagjai különböző államok területén élnek. És ez hatványozottan érvényes ránk is. Ráadásul a nemzeti tudat erősebb az állampolgárságinál. Nekünk, erdélyi magyaroknak Románia az otthonunk, de Magyarország a hazánk. Ezért jelent nekünk többet az állampolgárság, mint a Magyarországon élő nemzettársainknak. Nekünk anyagi biztonságunk megteremtése mellett küzdenünk kell magyarságunk megtartásáért is. Figyelembe véve Románia erőszakos asszimilációs politikáját, Magyarország – mint állam – segítsége nélkül nem sok esélyünk lenne. Ezért ugyanúgy érdekeltek vagyunk egy erős magyar állam létezésében.
Szavazati jog: jár vagy nem jár?
A szavazatok alapján dől el, hogy kik fogják vezetni Magyarországot. Kik azok, akik döntenek a magyarok életkörülményeiről. Ehhez az anyagi eszközöket a magyar állam területén élő személyek biztosítják, őket érintik leginkább a kiválasztott vezetők döntései, közvetlenül érzik azok hatásai. Jogosan tevődik fel a kérdés, hogy ebbe beleszólhatnak-e a közvetlenül nem érintett személyek, a határon kívül élő nemzettársak?
Az utóbbi események megmutatták, mi is érintettek vagyunk abban, hogy Magyarország kormánya kiáll-e vagy sem a külföldi nemzettársai mellett. Először a Heineken-per, majd a marosvásárhelyi katolikus iskola megszüntetésének megakadályozása. Az előbbi gyakorlatilag a magyar nyelvű címkéért folyt, a második egy magyar nyelvű iskoláért. Mindkét esetben a magyar kormány beavatkozása kellett, hogy eredményt érhessünk el. Az ottani kiállás elsősorban arra volt jó, hogy a román kormánynak legyen mire hivatkoznia, hogy miért visszakozik, jelentősebb presztízsveszteség nélkül bírálhatja felül előző döntését. És ebben a Fidesz-kormány segített. 2007-ben is lett volna esély feltételeket szabni, Románia EU-s csatlakozásakor, de az akkori kormánynak nem voltunk fontosak. Hogy most éppen kampány folyik és szükség van a szavazatunkra? Lehet, de a hozadéka mégis inkább szimbolikus számukra.
A másik oldalra jellemző, hogy nekik nagyon fájt a CEU, tüntettek is érte Budapesten, de a marosvásárhelyi magyar iskola bezárása már nem érte el az ingerküszöbüket. Vagy tőlünk nem kaptak anyagi ösztönzést az ingerküszöbük aktiválására? Nem mindegy nekünk sem, hogy milyen kormánya van Magyarországnak.
Mégis miként befolyásoljuk a magyarországi választási eredményeket? Csak pártlistára szavazunk, és a legoptimálisabb esetben is maximum két képviselőt juttathatunk be a 199-ből. Tényleg annyira meghatározó lenne ez az egy százalék? Nem döntünk, de legalább véleményünket elmondhatjuk. Lehet, hogy éppen ebből az egy-két mandátumból jön össze a parlamenti többség, vagy a kétharmad, de akkor is kell a többi 98 százalék, vagyis 131 mandátum.
Hát akkor ki-ki döntse el, hogy részt vesz-a vagy sem a magyarországi választásokon.
Szakács Béla, Sepsiszentgyörgy