Messze van-e Zala megye Lécfalvától?

2007. július 5., csütörtök, Faluvilág

Kisgyörgy Zoltán felvétele

Nem lehet oly messze, hogy személyes ismeretség révén ne jöhessen létre testvértelepülési kapcsolat a távoli magyarországi megye települése és Lécfalva között. Fél évtizedes Merenye és Lécfalva kapcsolata, s nem egy lécfalvi ismerkedett már a zalai tájjal. A negyedik lécfalvi falunapokra érkező vendégeket mint régi ismerősöket és barátokat köszöntötték háromszéki testvéreik. Győrbíró Gyárfás és felesége, Tünde készséggel szólt a testvérfaluról, ahol már többször megfordultak.

Ünnep és szénacsinálás

A magyar vendégeket Szőcs Levente nagyborosnyói alpolgármester fogadta, aki rövid ünnepi köszöntőjében Lécfalva és a hozzá tartozó Várhegy múltjáról is beszélt, többek között azt is említette, hogy a lécfalvi Székely bánja várát János Zsigmond fejedelem építtette a háromszéki székelyek féken tartására, de mert a székelység kiváltságjogait a fejedelmek nem akarták tiszteletben tartani, Mihály vajda segítségével a várat a háromszékiek földig rombolták. Hiába mondta ki az 1603-ban összeült országgyűlés, hogy újra fel kell építeni, a megkeseredett háromszékieket arra nem lehetett rávenni. A vár köveiből az ott birtokba jutó báró Szentkereszti család szeszgyárat és istállókat építtetett.

Harangszóra gyűlt a falu, a templomban t. Németh Zoltán nagyborosnyói beszolgáló református lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Nagy volt az öröm, mert a magyarhoni vendégek emlékkopját faragtattak a két település közötti baráti kapcsolat és együttműködés emlékére. Mire megérkeztek a merenyeiek, a lécfalviak felállították a református lelkészi lak és a templom előtti kis térre a kopját. A faragómester a pávai Rhéti József.

Zala állította, Lécfalva szerelte - Kisgyörgy Zoltán felvétele

— Ezt a falunapot az önkormányzat és a helyi képviselők szervezték — tájékoztatott Szőcs Levente. — Ezzel az alkalommal írtuk alá a kapcsolat hivatalossá tételéhez szükséges jegyzőkönyvet, okiratot.

— Ezt a falunapot az önkormányzat és a helyi képviselők szervezték — tájékoztatott Szőcs Levente. — Ezzel az alkalommal írtuk alá a kapcsolat hivatalossá tételéhez szükséges jegyzőkönyvet, okiratot.

A helybeli iskolások és óvodások ünnepi műsorral kedveskedtek, melyet Kertész Tibor Barna és Deák Anikó óvónő tanított be. Fellépett a zágoni tanulók művészeti csoportja. Bemutatót tartott a helybeli tűzoltócsapat, ,,hadd csodálkozzanak a magyarok — mondták —, hogy itt, nálunk még kézi pumpával oltják a tüzet, de az sem akármilyen, mert működőképes és magyar, 1893-ban jött ki a gyárból. Verseny, verseny, de a legnagyobb szám a tűzijáték. Ilyen még nem volt Lécfalva történetében. A zoltáni fúvósok térzenéje és táncmuzsikája is a fülünkben cseng még. Jó volt ez a kétnapos ünnep, szünetelt a szénacsinálás. Ha nem lesz eső, a sarjúval nem kell bajlódnunk. Ha messziről szemléljük a határt, szépnek, üdének látszik, de közelről magán viseli a szárazság jeleit". ,,Egyik fűszál telefonon kell hogy közlekedjék a másikkal, olyan gyér egy-egy helyen a fű" — jelezték humorosan a lécfalvi gazdák.

Mire jó a göröngyös út?

Szégyen Kovászna megyére, hogy a Lécfalva felé tartó bekötőút szinte járhatatlan — mondta Zakariás Attila lécfalvi képviselő —, de minden rosszban szokott lenni valami jó, pontosabban az, hogy ezen a leromlott és göröngyös útszakaszon nem közlekedhet a nagyborosnyói iskolabusz, így még az elkövetkező iskolai évben is megmarad, működni fognak Lécfalván a gimnáziumi osztályok, ugyanis a felső ciklust már ebben az évben — az alacsony tanulólétszámra hivatkozva — meg akarták szüntetni. Az utat már évek óta ígéretekkel javították, ennél többre nem jutott. Az erre a célra kiutalt 500 millió régi lejből százat már elköltöttek a papírformaságokra, a tervezet elkészítésére. A maradék pedig még egy gyenge minőségű makadámút elkészítésére sem lenne elég.

— Így van — jegyezte meg Kertész Tibor Barna igazgató. — Létszámcsökkenés nem lesz, öten jönnek első osztályba, és hárman végezték el a nyolcadikot. Enyhe létszámbeli gyarapodás figyelhető meg. Egyébként kormánypénzből, ha jól tudom, 500 millió régi lejből megkezdték az iskola épületének a feljavítását. Jelen pillanatban a tetőszerkezeten dolgoznak. Lesz új esővízcsatorna, és reméljük, hogy korszerű illemhelyek, kézmosók is készülnek.

Nyári gondok

Bartha László nagyborosnyói polgármesterrel arról is beszélgettünk, hogy ebben a faluban a földvagyont még nem szolgáltatták vissza, s az egyik legnagyobb baj a legelővel van, mert szűkös, és abból is többen igényeltek vissza a 247-es törvény értelmében.

— Tudom, miről van szó — jegyezte meg Zakariás Attila tanácstag. — Nem rossz a gondolat. Olyan személyeknek akarják visszamérni, akik eladnák a falunak a területet, vagy hosszú távra bérbe adnák, s akkor megoldódna a legelő kérdése. Ezt nem lehet halogatni, mert itt a szá­razság, legelő kell, honnan harapjon a jószág?

A képviselő elmondta, 52 világítótestet szereltek fel a faluban, egyelőre rendbe tették a közvilágítást. Kijavították a kultúrotthont, újrapadolták, meszeltek, kijavították az esővízcsatornákat. Ez mind tanácsi pénzből készült. A közművelődés irányításával Bitai Gábort bízta meg a tanács.

*

Ma már múlt időben beszélhetünk a sikeres falunapokról. Közös összefogás eredménye volt. Az anyagiak oroszlánrészét a községi tanács állta, a kiadásokban része volt a helybeli egyháznak, s köszönet a szponzoroknak: a nagyborosnyói Galvano Product Kft.-nek és Andrássy Gézának.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1288
szavazógép
2007-07-05: Kitekintő - x:

Míg múltad marad, idegen maradsz

A szerző felvétele
(folytatás tegnapi számunkból)
Süvölt a szél Késmárk felett
Késmárk egyik meghatározó épülete az élénkpiros színű, új evangélikus templom. A 2003-ban Budapesten megjelent Szlovákiai útikönyv címlapját is ez díszíti, mintegy jelezve a magyar történelemben betöltött szerepét.
2007-07-05: Faluvilág - Iochom István:

Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva)

Iochom István felvétele
Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke. Hétfőn tizenötödik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagybúcsút.