Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Schengen már nem érdekes?

2017. szeptember 19., kedd, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Fel kell venni Romániát és Bulgáriát a schengeni övezetbe – jelentette ki Jean-Claude Juncker néhány nappal ezelőtt Strasbourgban az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében.

 

Az Európai Bizottság elnöke nagy barátja országunknak, májusi látogatásán sorba csókolgatta a román politikusokat – azokat is, akikkel amúgy nemigen barátkoznak a szavahihetőségre és bizonyos erkölcsökre sokat adó elegáns nyugati irodákban –, kijelentését azonban nem kapták fel a leginkább érdekeltek sem, sőt, meglehetősen nagy csend veszi körül a javaslatot, amely bő másfél évtizede fogalmazódott meg először. Bukarest az EU-s tagfelvételi eljárás kezdete után, 2001 őszén kezdett foglalkozni a schengeni csatlakozás előkészítésével, mégis igencsak lagymatagon vette tudomásul a váratlan strasbourgi hátszelet.
Első látásra érthetetlen, hogy nem csaptak le rá azok, akik évek óta hangoztatják, hogy műszakilag már megfelelünk a feltételeknek. Az a tény, hogy a műszaki jelző sehogy sem kopik ki a nyilatkozatokból, jelzi, hogy az emberi tényező, azaz a korrupció, a hivatalnokok megvásárolhatósága maradt az utolsó akadály, erre is szoktak hivatkozni azok az államok, amelyek ellenzik, hogy Románia is része legyen a belső határellenőrzés nélküli európai térségnek. Álláspontjukat csak erősíti, hogy az illegális bevándorlók nagy többségét nyugati határainkon fülelik le, kilépési kísérleteik közben. A belépés tehát a modern technológiák mellett sem okoz különösebb gondot az útlevél nélkül utazóknak, és ez nem éppen bizalomgerjesztő jelenség. Valószínűleg ezt Juncker is tudja, neki azonban a brit kilépés miatt megingott EU erősítése a munkaköri feladataihoz tartozik, ezért nem meglepő, hogy szorosabbra fűzné a tagállamok viszonyát. Ez sem mindenkinek tetszik, de a Dâmboviţa partján egészen balkáni okai vannak a mostanában tapasztalható hűvös távolságtartásnak.
Az egyik lehetséges magyarázatra Cristian Câmpeanu világít rá a 22 hetilapban: bármennyire csábító a 100 éves Romániának stabilitást és jólétet biztosító junckeri ajánlat, ez nemcsak egyes (pénzügyi, katonai, külügyi) hatáskörök átengedésével járna (az államoktól az EU-nak), hanem olyan kötelezettségekkel az emberi jogok, jogállamiság és független igazságszolgáltatás tiszteletben tartását illetően, amelyeket a Liviu Dragnea által irányított kormánykoalíció nem kíván vállalni, hiszen éppen az aláaknázásukban érdekelt. Ezért nem sürgetik az utóbbi időben a schengeni csatlakozást, hiszen számukra saját bőrük és piszkos üzleteik megmentése a fontos, nem fáj nekik, hogy az ünnepek és a vakációk idején több millió román állampolgár rostokol több órás sorokban a határokon. Nekünk azonban nem csupán a könnyebb utazásért fontos a schengeni csatlakozás, hanem főként a járulékos haszon, az ország jó irányban való haladása miatt. Az EU ugyan sok csalódást okozott, de a mi eredeti demokráciánknál még mindig jobb alternatívát kínál...

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 427
szavazógép
2017-09-19: Közélet - :

Pénz nélkül maradtak az önkormányzatok

Évek óta most először történt meg, hogy a kormány által megszabott költségvetés-kiigazítás során nem kapnak pénzt az önkormányzatok – derült ki a Kovászna Megyei Tanács tegnapi közleményéből. A 2017/63-as számú sürgősségi kormányrendelet szerint Háromszék 2 389 000 lejt kap célirányosan, 1 337 000 lejt a gyerekvédelmi rendszer fenntartására kell fordítania, 170 000 lejt a felnőtt fogyatékkal élők központjainak támogatására, 882 000 lejt a tej-kifli-alma-zöldség programra.
2017-09-19: Közélet - Hecser László:

Szent László-szobrot avattak (Vargyas)

A vargyasi Szent Antal-templom udvarán vasárnap leplezték le a nagybaconi fafaragó, Farkas István által készített Szent László-mellszobrot. Az 1997–1998 között épült kis meghitt templomot színültig megtöltötték a lovagkirály emléke előtt tisztelegni kívánók. Tekintélyes számban  képviseltette magát a szoborállítást vállaló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a díszőrséget ellátó Történelmi Vitézi Rend, de számos környékbeli katolikus is fontosnak tartotta az eseményen való részvételt.