A békés és demokratikus tüntetések a mai Románia szebbik arcát mutatják, egy olyan társadalomét, amely nem adta fel a modern román állam alapÃtói által vallott értékeket – hangoztatta tegnap Klaus Iohannis államfÅ‘ a román fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) egyesülésének ünnepén.
Az elnök a bukaresti ortodox patriarchátus üléstermében mondott beszédet, ott, ahol 1859. január 24-én a havasalföldi küldöttek is Alexandru Ioan Cuza moldvai fejedelmet választották vezetÅ‘jükké, megtéve az elsÅ‘ lépést az egységes román állam létrehozása felé. Iohannis politikai ellenfeleinek, a szociálliberális kormánykoalÃció vezetÅ‘inek üzent, amikor a történelmi évfordulón az utóbbi év korrupcióellenes demonstrációsorozatát méltatta. Beszédében rámutatott: már a fejedelemségek egyesülésének utat nyitó 1858-as párizsi konvenció is leszögezte a hatalmi ágak szétválasztásának, a miniszteri felelÅ‘sségnek és a független bÃróságnak az elvét. A modern román állam megteremtÅ‘i tudták, hogy az ország fejlÅ‘dése és európai jövÅ‘je érdekében a visszaélést és a becstelenséget büntetni képes stabil jogrendet kell meghonosÃtaniuk. Az államfÅ‘ szerint az utóbbi évben Romániában utcára vonult tüntetÅ‘k sem akarnak mást, mint egy független és hatékony igazságszolgáltatással rendelkezÅ‘, stabil és virágzó országot, ehhez pedig olyan felelÅ‘s vezetÅ‘k kellenek, akik a nemzet javát az egyéni vagy csoportérdekek fölé helyezik.
Iohannis azokra az ellenzéki vádakra utalt, amelyek szerint a kormánykoalÃció azért próbálja korlátozni az ügyészség mozgásterét, hogy megmentse a felelÅ‘sségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok és az ártatlanság vélelme.
Romániában tavaly óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója.