Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kiszolgáltatottan Bodokon

2018. február 6., kedd, Faluvilág

Oltfej kapujának hármas települése, a községközpont Bodok, a hozzákapcsolt Oltszem és Zalán a harmadik szociáldemokrata kormány pénzügyi hálójában vergődik, biztosan csak annyit tud a községvezetés, hogy lényegesen szűkebb lesz az idei büdzsé, mint a tavalyi volt. Nem értik, hogy a bukaresti kormány miért éppen a jól gazdálkodó önkormányzatokat bünteti, ilyen körülmények között kérdéses egy sor beruházás kivitelezése, de még csak tervezni sem lehet, pedig tennivaló lenne elég. Egyelőre azonban az önkormányzati alkalmazottak fizetésére sincs meg az év végéig szükséges fedezet.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • A leggyakoribb látogatók
    A leggyakoribb látogatók
  • Deák Ferenc tanácstag
    Deák Ferenc tanácstag
  • Patkolják Nanát
    Patkolják Nanát


Tervezni sem lehet
 – Hogyan tovább a megnyirbált leosztott pénzalapokkal, a megkezdett, halaszthatatlan munkálatokkal? – kérdeztük Fodor István polgármestert.
– Nem emlékszem, hogy ilyen nehezen kezdtünk volna még évet. Huszonnyolc éves  polgármesterségem alatt az alapvető községfejlesztési gondokat megoldottuk, s azt gondoltuk, partot értünk, de lám, nem így van: a tennivalók mindig újraszületnek. Két szerződést aláírtunk a fejlesztési minisztériummal: Zalánban egy hídra át a Falupatakán és közvetlen közelében támfal felépítésére. Halaszthatatlannak látszanak a munkálatok, egyrészt, mert a magasabban fekvő Suta falurészt megfelelő útszakasszal akarjuk összekötni a településközponttal, másrészt pedig ki kell védeni az említett patak pusztító áradásait, amelyek veszélyeztetik az utat és a híddal szomszédos telket is, ahol többek között a műemlék Séra-kúria falai még állnak. Tervünkben a zaláni faluközpont további rendezése, mutatósabb kerítéssel akarjuk körülvenni a Dávid József-iskola telkét, és a bejárathoz egy kis székely kaput szeretnénk építeni.
Ilyen költségvetéssel, ami most mutatkozik, még tervezni sem merünk. Tavaly ilyenkor a polgármesteri hivatal és az iskolahálózat fenntartási költségeire 770 ezer lejt kaptunk – idén semmit. Érthetetlen a bukaresti döntés, hogy akinek megtakarított pénze volt, nem kapott fenntartásra szükséges alapokat. Számításaink szerint szeptember után még az alkalmazottak fizetését sem tudjuk biztosítani. Tehát vagy kapunk erre a célra költségvetés-kiegészítést, vagy pedig megengedik, hogy a fejlesztésre félretett pénzhez hozzányúljunk. Arra nem gondoltak a hivatalosságok, hogy az ilyen pénzt nem szabad fizetésekre felhasználni?! Azért tartalékoltunk, hogy a nyertes pályázatainkhoz szükséges önrészt legyen, amiből biztosítani. Ilyen pénzügyi politika mellett nem lehet előre tervezni. Akinek nem volt tartalékolt pénze, azt most nem vágták meg, és úgymond nyertesen jött ki ebből a sajátosan hazai keveredésből. A kormány érthetetlen rendelkezései miatt teljes függőségbe kerültünk!
Arról már volt szó lapunkban, hogy egy rövidebb belső átkötőutat és mellé támfalat szándékoznának építeni Bodokon a Vásárpatak mentén, ahol szekérrel eddig csak a patakmederben lehetett közlekedni, a szerződést aláírták, de a kivitelezés ilyen körülmények között kérdéses. Egy nélkülözhetetlen erőgépre pályáztak a Leader-programból, ám azt előbb ki kell fizetni, s majd azután kapnák vissza az összeget. A pénzalapok hiánya fenyegeti A borvíz útja programból létesített borvizes kezelőközpontok fenntartását is – tudtuk meg, ugyanis a fenntartási alapok egy részét a polgármesteri hivatalok biztosították. Így könnyen előfordulhat, hogy lesz olyan központ, amelynek be kell szüntetnie működését, pedig egyre nő az érdeklődés irántuk. További összegeket igényelne az oltszemi Mikó-kastély fenntartása és falfreskóinak sürgető restaurálása is. Május 17–19-ére terveztek Oltszemen egy országos fogathajtóversenyt, július 6–8. között pedig Románia egyetlen nemzetközi eseményét ebben a sportágban. A nagy horderejű rendezvény ugyan kétségkívül öregbíti Kovászna megye hírnevét, de a lebonyolításához szükséges költségek előteremtése még nem körvonalazódik.

Javításra szorulna az unitárius templom
– Sajnáljuk, hogy a kormányváltások miatt ilyen lehetetlen helyzetbe kerül az önkormányzatok egy része, hogy terveikben-elképzeléseiben nem tudnak előrelépni – nyilatkozta Deák Ferenc, a bodoki tanács legrégebbi tagja, a helybeli, 45 lelket számláló unitárius leányegyházközség gondnoka.
Tőle tudtuk meg, hogy a nyá­ron kijavították templomuk tetőzetét, új cseréppel fedték be. Anyagi megpróbáltatás volt, mert az összköltségek elérték a 4300 lejt. A templom mennyezetének javítása is sürgető, de anyagiak miatt mégis a jövő zenéje. A leányegyházközségnek földterülete nincsen, csak 30 hektár erdőbirtoka, amelyet a helybeli erdő-közbirtokosság gondoz.
Hosszú ideig a bodoki unitárius hívek lelkésze volt Nemes Dénes egykori kálnoki lelkész, aki matuzsálemként Bodokon tölti időskorát. Most lépett élete 105. évébe – tudtuk meg Szabó Adél jelenlegi kálnoki lelkésztől, aki elmondta, hogy karácsony másodnapján a gondnok társaságában felkeresték és felköszöntötték nemcsak az egyházközség, hanem Bodok község legidősebb emberét.

Oltfej szabadidő-központja
A kistérség szabadidős vendégforgalmi központja lassan ugyan, de alakul. Ki ne szeretné kiteljesedését látni? A kastély ideális szálláshelyet nyújtana, környéke vármaradványaival (római katonai tábor, Leánykavár), régészeti lelőhelyeivel, borvízforrásaival a természetjárás paradicsomát jelenti. Az Olt lankáján működő borvizes kezelőközpont mellé hatékony mofettát tervezett a köz­ségi önkormányzat, a közelben már kirajzolódott a fogathajtópálya. A Mikó-kastély A kategóriájú műemlék, amelyet kimondottan állami alapokból kellene restaurálni – tudtuk meg. A bodoki önkormányzat a megyei tanács támogatásával elvégezte az épület mentési munkálatait, tetőzetét felújították, mennyezete, freskói védettek. A falképek szakszerű védelmére, restaurálására anyagi alapok kellenek. Kertjében a régmúlt „találkozik” a jelennel: a kastély közelében még láthatók az egykori római katonai tábor maradványai. A Székely Nemzeti Múzeum 1942-ben, 1949-ben és 1968–70-ben, valamint 1978–1988-ban végzett itt feltáró munkálatokat. Fény derült arra, hogy a Mikó-uradalom magában foglalta az egész 142 × 92,5 méter nagyságú tábort, ahol megtalálták Traianus császár nagy bronzérmét. Ládaveretek, bélyeges téglák alapján építési idejét a Kr. utáni II. század első felére, feladásának idejét pedig a III. század közepére teszik a jelentések. „Ekkor – írta a régész Székely Zoltán – feltehető, hogy a kárpok betörése idején a keleti határvonal többi erődje is elpusztult.”
A romokról nem messze látható a községi tanács és a helyi lakosság segítségével létrehozott mellékgazdaság, ahol a működő disznóhizlalda mellett örvendetesen nő a kiváló vérvonalú versenylófajták száma. Látogatásunk idején 13 paripát gondoztak.
A gidófalvi Kész József patkolókovács és Német Csaba éppen a négyéves Nana nevű Pluto vérvonalú kanca lábára verte fel a patkót, így részleteiben tanulmányozhattuk e mesterség csínját-bínját. Már csak azért is színes és látnivalókban gazdag ez a hely, mert a kezelőközpont fölött emelkedő Leánykavár titkait is ismerjük. A Leánykavár trapéz formájú tetején ma kutatósáncokat és szanaszét cserépedény-töredéket láthatunk. A régészeti ásatások bizonysága szerint a hegy tetején őstelep állt. Az első ásatásokat itt is László Ferenc sepsiszentgyörgyi régész végezte 1910 őszén. Arról is tudunk, hogy az első világháború előtt Rápolti Mózes uzoni körjegyző is kutatott itt, s kőbaltát, állatokat és embert ábrázoló agyagszobrokat, kő orsónehezékeket adott át a Székely Nemzeti Múzeumnak. 1947 nyarán ugyancsak Székely Zoltán kutatta a Leánykavár tetejét. Ekkor került napvilágra egy 1,6 m széles, sár felhasználásával kőből rakott alacsony fal, amelyet már akkor 40 cm vastagságú talajréteg borított. A fal mellől lencse- és szalagdíszes, kézzel készített, durva iszapolású cserépedények kerültek ki finomabb anyagból készült edények társaságában. A rétegződés alapján meg lehet állapítani, hogy az őskori településre rátelepedett vaskori erődítmény kora egészen a római uralom idejéig tartott.

Különleges ififarsang
Bodokon két könyvtár működik. Az egyik a Henter Károly-iskola közös – iskolai és községi – könyvtára, a másik egy egészen más természetű létesítmény: a Kakukk, amelyet évtizedek óta „könyvtárnak” neveznek főleg azok az idősebb bodokiak, akik egy délelőtti kávéra, egy snapsz­ra vagy egy üveg sörre időt szakítanak. E népi nevén emlegetett, barátságos belsejű és fűtött lokál nevéhez régi érdekes történet is kapcsolódik.
– Itt, a községi-iskolai közös könyvtárban 12 344 kötet található. Nem kevés, mert itt található a községi könyvállomány is, amelyet átadtak nekünk, mi kezeljük, amint látható: jó körülmények között, kétszobás, teljesen felújított, bebútorozott és fűtött helységben – mondta Nyíregyházi Edit önkéntes könyvtáros. Az egész falu és iskolásai használhatják. Sajnos, a pénzhiányt mi is érezzük, egyre kevesebb az a hazai friss kiadvány, amit meg tudnánk vásárolni. Ha könyvküldeményt kap a falu, azt itt helyezik el. A mi tanodánk is kapott több alkalommal a gyulai testvériskolánktól. Felnőtt olvasónk egyre kevesebb, inkább a tanulóifjúság veszi igénybe a létesítményt a házi olvasmányok miatt.
– Egyre több szó esik arról, hogy többet kellene olvasniuk a fiataloknak. Az önkormányzattól kapott iskolaalapból nem jut új könyvekre évente? – kérdeztük Kozma Csabát, a Henter Károly-iskola tanár-igazgatóját.
Mint elmondta, mindig különítenek el pénzt ilyen célra a polgármesteri hivatal költségvetéséből leosztott alapból, de például erre az évre még nem kapták meg azt. Csakhogy, mert mindig sok a kiadás, ahogy telik az idő, év végére mindig oda jutnak, hogy a pénzt át kell csoportosítani a szolgáltatások kifizetésére, s így megtörténik, hogy nem marad könyvekre.
Elég régi hagyomány Bodokon, hogy a minden évben sorra kerülő farsangot és farsangi felvonulást az iskola nyolcadikos végzős tanulói tartják. Miként azt az igazgató elmondta, ebben az évben a Légy jó mindhalálig színmű megzenésített változatát mutatják be február 16-án, péntek délután, és ezzel egy időben önmagukat is a nagyközönségnek, mint akik szerencsésen megérték-elérték az ifjúsági életkor első fokozatát. Jó, hogy a tanulóifjúság műsorával mindig jelen van a sátoros ünnepeken, október 6-án, március 15-én, iskolanapokon, falunapokon.
Mint megtudtuk, az igazgató egy, a Babeș–Bolyai-egyetem Kolozsváron sorra kerülő konferenciájára készül, ahol nagyon aktuális kérdésről, a nyelvhasználati jogok jelenlegi állásáról értekezik , helyi példákkal fűszerezve.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 234
szavazógép
2018-02-06: Magazin - :

Cserkészbál San Franciscóban

45. alkalommal rendezték meg a magyar cserkészbált San Franciscóban az ottani magyarok.
2018-02-06: Gazdakör - Bokor Gábor:

Szakszerűen kell kezelni a műtrágyát

Komoly kockázatot jelent a műtrágya szállítása, tárolása és kezelése. A nem megfelelő bánásmód katasztrofális következményekkel, beláthatatlan anyagi károkkal, emberi veszteséggel járhat. A balesetek, károk, veszteségek megelőzése érdekében a marosvásárhelyi Azomureș műtrágyagyár a műtrágya biztonságos szállítására vonatkozó útmutatót adott ki közösen a Sürgősségi Esetek Ügyosztályával. Az útmutatót a műtrágyát mozgató közúti és vasúti szállítóeszközök vezetőinek szánták, hogy sürgősségi esetben helyesen háríthassák el a veszélyt. Több nyelvre is lefordították (magyarra, németre, lengyelre, csehre, szlovákra és angolra), figyelembe véve, hogy a gyár több országba exportálja termékeit. A járművezetők mellett, akik a szállítmány gyári átvételekor kapják kézhez, a forgalmazók, gazdák is kapnak útmutatót.