A burgonya nemzetközi éve

2008. július 15., kedd, Gazdakör

Az idei esztendőt hivatalosan a burgonya évének kiáltották ki nemzetközi szinten. A burgonyakutatók hagyomány szerint háromévenként tartanak nemzetközi találkozókat, idén a szakmai konferenciát Brassóban szervezték meg július 6. és 10. között. Közel kétszáz kutató és nagytermelő érkezett Németországból, Spanyolországból, Hollandiából, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniá­ból és Belgiumból.

A résztvevők meglátogatták a dîmboviţai koraiburgonya-tenyésztő farmokat, Brassó és Szeben megyében az étkezési burgonyát termelő farmokat, Háromszé­ken pedig a vetőgumót termelő gazdálkodókat. A hazai szakemberek idén országos szinten 3,6—4 millió tonnás termésre számítanak az elültetett 268 000 hektáron. Ez a mennyiség elegendő az éves hazai fogyasztásra, vetőgumó-szükségletre, feldolgozásra és takarmányszükségletre. Romá­nia éves burgonyafogyasztása valamivel több mint kétmillió tonna, vetőgumónak és takarmányozásra közel egymillió tonna szükséges, a többi pedig ipari feldolgozásra vár. Országos szinten 2006-ban átlagban hektáronként 15 tonna termett, 2007-ben a szárazság miatt valamivel kevesebb, mint 12 tonna. A hazai szakemberek szerint az átlagtermésnek legalább 19,5 tonnának kellene lennie, hogy versenyképesek maradjunk az uniós termelőkkel szemben. Területnagyság szempontjából viszont Romá­nia Németország és Lengyelország után a harmadik helyen áll az unióban. Nálunk 180 000 gazdaságban termelnek burgonyát, de túlnyomó részükben (közel 179 000-ben) fél hektárnál kisebb a beültetett terület. Az 50 hektárnál nagyobb területen termelő gazdaságok száma 15, a többi pedig 5 és 50 hektár közötti. Köztudottan a burgonya eléggé költséges kultúra, a használt vetőgumó ára, minőségtől függően, 900 és 1400 lej között mozog. A hazai éves fogyasztás lakosonként 92,2 kg, az unióban a legmagasabb Portugáliában (126,9 kg), Írországban (118,7 kg) és Nagy-Britanniában (112,4 kg). A hivatalos adatok szerint tavaly Románia 36 000 tonna burgonyát hozott be külföldről, ebbe nem számolták bele a burgonyaszirom (chips) előállítására felhasznált importált mennyiséget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 696
szavazógép
2008-07-15: Gazdakör - Incze Péter:

A fűhozam gyarapítása (Idényben)

Havasi legelőn — a nitrogénadagolás visszaszorítja a szőrfüvet
A szarvasmarha tejtermelésének 55—60 százaléka a legeltetési időszakra esik. Ezért vidékünkön is nagyobb gondot kellene fordítani az olcsón előállított zöldtömeg termelésére, egyre gyakoribbak a leromlott, elgyomosodott, elmohásodott, befásodott, gyenge botanikai összetételű vagy vizes területek. Ha ezekhez társul a szakszerűtlen használat (kora tavaszi juhlegeltetés, leterheltség, rossz szervezés), a képességükhöz viszonyítva sokkal kevesebb zöldtakarmányt tudunk megtermelni rajtuk.
2008-07-15: Gazdakör - Incze Péter:

Őszre készülve (Húsmarhatartás)

Szeptemberben ismét bővülnek a feladatok. Közeledik az őszi választás, és figyelni kell az állomány egészségének megőrzésére. Megelőzésképpen meg kell bizonyosodni arról, hogy az állomány megkapja a megfelelő vitaminokat és nyomelemeket a takarmányban. Figyeljünk a fertőző kötőhártya-gyulladásra, és konzultáljunk az állatorvossal az esetleges kezelésekről. Ne hagyjuk elszaporodni a marhabögölyt (bagócslegyet), és vágjuk le a magas, durva szárú legelőt, ami irritálhatja a szemet.