Amint arra már felhívtuk a figyelmet, a budapesti Kráter Kiadó megkezdte az egyik legkülönösebb sorsú erdélyi magyar író, Daday Loránd életművének kiadását. Először az Egy régi udvarház utolsó gazdája című, befejezetlen, önéletrajzi motívumokkal átszőtt regénye és A térkép című drámája jelent meg. Önéletrajzi regényén Daday haláláig dolgozott, először a Romániai Magyar Írók sorozatban, a Dávid Gyula által szerkesztett és bevezető tanulmánynyal ellátott, A lápon át címmel 1970-ben kiadott kötetben jelent meg — de nem a teljes szöveg…
Március 29-én megjelenő recenziónkban főként a szerző különös sorsán töprengtünk. Szőcs István a Helikonban (2004/20) visszatekintve Daday hányattatásaira, üldöztetésére, meghurcoltatására, börtönélményeire, úgy véli: ,,…Daday Loránd problémája nem irodalomtörténeti, hanem viktimológiai ügy. Ő megrögzött áldozattípus. Miért? Mániákus igazmondó…" És sorolja ,,igazmondásait", amelyek két, Székely Mózes néven megjelenő regényét, a Zátonyt (1930) és a Csütörtököt (1935) — ebből rovatunkban 2004 augusztusában már közöltünk egy fulmináns részletet —, s két drámáját, A térképet (1933) és a Kié ez az országot (1944) izgalmassá teszik ma is. A Kráternél most a Zátony című első regénye és a Kié ez az ország? című drámája jelent meg Gáspár György bevezetőjével. Erdély fájdalmát nem lehet elmondani, csak elüvölteni — írja Németh László 1931-ben a Protestáns Szemlében megjelenő kritikájában. ,,Székely Mózes szó szerint vette a frázist, s egy olyan állat szájába adja Erdély panaszát, amely olykor üvölteni is szokott, itt azonban öt-hat szavas mondatokban, vérlázító tárgyilagossággal mutatja be egy kis erdélyi magyar sziget pusztulását." A Zátony krónikása ugyanis egy Wotan nevű farkaskutya háborúban megvakult gazdájának, a századosnak hű támasza. A regény franciául is megjelent, élénk visszhangot váltott ki, s hozzájárulhatott ahhoz, hogy második regényéért Dadayt a kolozsvári román hadbíróság hat hónap börtönbüntetésre ítélte… Most a Zátony című regény egyik döbbenetes részletével igyekszünk felhívni az olvasók figyelmét erre a felkavaró, tragikus műre.
