Takács Zsuzsa: Különös

2008. július 19., szombat, Kiscimbora

Nincsen nekem semmi bajom,

csak egy púp a bal vállamon,

orromon egy méter kolbász,

ahol föltűnök, tolongás,

pár szál hajam borzolódik,

jő a szél, és tovalódít.

Hátamon szárnyat eresztek,

könyököm kalácsa reszket,

kapaszkodom fűbe-fába,

megbicsaklik kezem lába,

lábam keze horzsolódik,

jő a szél, és tovalódít.

Fülcimpámat megragadja,

szállok egyre magasabbra,

térdemet is kikönyöklöm,

nehogy visszafogja röptöm.

Sóhajával közönségem

meggyászolja eltűnésem.

Hozzászólások

Megosztás: Szerző: x Cikk megjelenési időpontja: 2008-07-19 00:00 Cikk megjelenítése: 1278 Olvasóink értékelése: 0 Szavazatok száma: 0

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2008-07-19: Sport - x:

Székely Mózes: A püspök látogatása (részlet)

A város felől kocsik zörögtek. Két kopott batár volt, úgy látszik, püspökünknek sem jutott jobb. A papok palástot öltöttek. Mindenki figyelt. Elöl az úton még egy palástot terítettek. Kistermetű ember jött, feje be volt kötve, himbálva járt, nyomában szőke, sovány úr ténfergett. A főszolgabíró levette kalapját. Nyelvükön köhintett:

— Püspök úr! Ennek a járásnak a főszolgabírája üdvözli önt. Ezenkívül rendeletem van, hogy figyelmeztessem az állam törvényeire. Amíg ön nem téveszti szem elől a mi állami érdekeinket, addig pásztori látogatásában nem háborgatjuk. Ellenkező esetben sajnálatomra kénytelen volnék... Püspök úr, ez az engedély megvonására vezetne. Teljesen bizalommal vagyok, hogy az állam rendjének és hivatali méltóságának tudatában erre sem engem, sem mást kényszeríteni nem fog.

Következő írásunk

2008-07-19: Kiscimbora - x:

Kolozsvári Grandpierre Emil: A búbos pacsirta meg a rezgőfű

Egy kis búbos pacsirta meglátott egy tő rezgőfüvet.

— Ezt a füvet én gyökerestül kihúzom — mondta hetvenkedve a többi madárnak.

A fű nagy volt, a búbos pacsirta kicsike. A madarak nem hitték, hogy boldogul.

— Gyönge vagy te ahhoz — csúfolták.