A korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés büntetőjogi alkalmazásának szűkítését javasolta tegnap a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításait előkészítő parlamenti különbizottság.
A román jog kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A parlamenti különbizottság Tudorel Toader igazságügyi miniszter szövegjavaslatát elfogadva most olyan Btk.-módosítást dolgozott ki, amely figyelembe veszi az alkotmánybíróság két korábbi értelmező határozatát. Egyrészt a hivatali visszaélés csak akkor lesz büntethető, ha a vádlott egy törvényt vagy sürgősségi kormányrendeletet, vagyis elsődleges jogszabályt (nem pedig kormányhatározatot, miniszteri vagy önkormányzati rendeletet) sértett meg, másrészt megszabják az okozott kár alsó értékhatárát – ez a javaslat szerint a bruttó minimálbér lenne –, amely alatt a visszaélés nem büntethető. Bár erre nem kötelezte alkotmánybírósági döntés, a kormánytöbbség a kiszabható börtönbüntetés felső határa (és így az elévülés) öt évre csökkentését és a bűncselekmény meghatározásának módosítását is beépítette javaslatába.
A kormánytöbbség szavazataival, az ellenzék tiltakozása dacára, most olyan szövegjavaslatot fogadtak el, amely szerint csak az minősül visszaélésnek, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát jogtalan haszonhoz juttatja.
Az ellenzék szerint a cikk hatályba lépése megmentené Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt a börtöntől, mivel őt pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon. Az éles szóváltásokkal fűszerezett bizottsági vita során az ellenzéki képviselők úgy értékelték, hogy a szociálliberális kormánytöbbség a mostani változattal „több bűnözőnek dob mentőövet”, mint tavaly januárban, amikor az elhíresült és a tüntetések nyomására visszavont 13-as kormányrendelettel próbálta enyhíteni a Btk. szigorát.
A módosítás szükségessége mellett érvelve a kormánypártok azt hangoztatták, hogy a korrupcióellenes ügyészség a törvény ködös megfogalmazásával visszaélve ártatlan tisztségviselők tucatjait hurcolta meg, valósággal megbénítva a közigazgatást, ahol a – hivatali visszaélés vádjától rettegő – tisztségviselők már nem mernek döntéseket hozni.
A hivatali visszaélést újraértelmező, büntethetőségét korlátozó módosítási javaslat szavazásán a kormányoldallal egyébként együttműködő RMDSZ képviselői tartózkodtak. A tavaszi ülésszak lejárta után a parlament egyebek mellett azért folytatja rendkívüli ülésszakon munkáját, hogy az éles politikai feszültségeket okozó büntetőjogi reformot véglegesítse a törvényhozók nyári vakációja előtt.
