A szociálliberális kormánykoalíció vezetői kudarcnak, míg a jobbközép ellenzéki pártok vezetői a jogállamisághoz való visszatérés esélyének nevezték azt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), amellyel az Európai Bizottság a romániai igazságügyi rendszer működését követi figyelemmel.
Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt elnöke megdicsérte Viorica Dăncilă miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) bírálatait elutasító strasbourgi felszólalásáért, és főleg azért, hogy szembesítette az uniós vezetőket a korrupcióellenes harc ürügyén elkövetett ügyészségi visszaélésekkel, az igazságszolgáltatásba történő titkosszolgálati beavatkozásokkal. „Az MCV Románia esetében kudarcot vallott: négy ajánlással kezdődött, amiből, viccesen hangzik, de tizenkettő maradt. Ez nyilvánvaló diszkrimináció Romániával szemben, hiszen az országjelentésekben olyan problémákat kérnek számon rajtunk, amelyek másutt is léteznek. (...) Tizenegy évvel az MCV bevezetése után azt látjuk, hogy a célkitűzések egy része teljesült, de közben az igazságszolgáltatásban elképesztő visszaéléseket követtek el” – mondta Tăriceanu.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke az európai intézményekkel szembeni ellenséges hangvétel beszüntetésére és a Brüsszel által bírált igazságügyi reformcsomag hatálybalépésének elnapolására szólította fel a kormányt. Ludovic Orban úgy értékelte: a román jogállamiságról rendezett plenáris vitán Frans Timmermans, az EB első alelnöke „adott még egy esélyt a kormánynak”, hogy az MCV ősszel esedékes következő országjelentéséig az EB és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően módosítsa az igazságügyi törvényeket.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter a kormány párbeszédkészségét hangoztatta a strasbourgi vita után. Megígérte, sürgősségi kormányrendeletet kezdeményez a kifogásolt igazságügyi törvények kijavítására a Velencei Bizottság észrevételei alapján. A tárcavezető szerint strasbourgi találkozójukon Timmermans egyértelműen leszögezte: nem merül fel, hogy az EB Románia ellen is elindítsa az uniós alapszerződés 7-es cikk szerinti eljárását, amellyel az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése miatt akár a szavazati jog felfüggesztésével is büntethetnek egy tagországot.