Önrendelkezésről az Európai Parlamentben

2018. november 8., csütörtök, Világfigyelő
Önrendelkezés Európában címmel szervezett konferenciát Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája november 6-án az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Megnyitóbeszédében a házigazda vázolta az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek autonómiatörekvéseinek jelenlegi állását, megállapítva, hogy noha a népek önrendelkezési joga az Egyesült Nemzetek Szervezete által általánosan elismert alapelv, számos eset példázza: az unióban és tagállamaiban ezen jog nehezen vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Ez utóbbiak állami szuverenitásuk keretében saját önrendelkezésükhöz ragaszkodnak foggal és körömmel, míg az unió is nemhogy kiterjeszteni, hanem a nemzetek fölötti, illetve a globális kormányzás elve alapján inkább korlátozni igyekszik az önrendelkezés jogának hatályát – szögezte le Tőkés László.
  • A konferencia elnöksége. FOTÓ: TŐKÉS LÁSZLÓ SAJTÓIRODÁJA
    A konferencia elnöksége. FOTÓ: TŐKÉS LÁSZLÓ SAJTÓIRODÁJA
A politikus a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetrészek helyzetét taglalva újfent kijelentette: önrendelkezési törekvéseik általában visszautasításba ütköznek, bár nem minden országban egyformán. A két legnegatívabb példát Románia és Ukrajna szolgáltatja. Részletesebben az első világháború következtében nagyhatalmi döntéssel Romániához került, egykor többnemzetiségű Erdély sorsát és helyzetét taglalta, ahol az évszázados bukaresti homogenizáló nemzetpolitika következtében már csak a magyarok tesznek ki számottevő kisebbséget, de ők sem élhetnek az önrendelkezés és önkormányzás jogával. Számos konkrét esetet és jelenséget említve mutatta be a „demokratikus román jogállam” viszonyulását saját államalkotó nemzeti kisebbségeihez, a magyarságot például egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Bukarest, autonómiatörekvéseit és azok megjelenítőit valósággal üldözi.
Tőkés László emlékeztetett, az Európai Unió számos országában a demokratikus államberendezkedés szerves részeként jól működő autonó­miarendszereket tartunk számon: úgymint Olaszország­ban, Finnországban, Belgiumban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában. Ennek tudatában és fényében így összegzett: a Magyarországgal szomszédos országok – köztük Románia – népes magyar közösségei joggal várják el, hogy az unió ezek mintájára az ő autonómiára irányuló demokratikus törekvésük teljesülését is támogassa.
A demokratikus önrendelkezés nemzetközi elvét – a régiók Európájában – a kisebbségi nemzeti közösségekre nézve is érvényesíteni kellene.
Mark Demesmaeker, a belgiumi Új Flamand Szövetség EP-képviselője népe és országa sajátos történelmét és helyzetét vázolva beszélt a flamand önrendelkezési törekvések múltjáról és jelenéről, elmondva egyebek mellett, hogy bár a belga királyságon belül ma már igen széles körű autonómiával rendelkezik a flamand közösség, a távlati cél az ország konföderációvá alakítása úgy, hogy Flandria az EU egyik tagállamává váljon.
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség igazgatója részletesebben a katalánok önrendelkezési harcáról és annak kilátásairól beszélt, illetve az Európai Unió és az Európai Bizottság korlátozó, sőt, ellenséges magatartásáról. Jelezte: nagyfokú szolidaritásra van szükség az elnyomást érző kis népek, nemzetiségek, etnikai közösségek között és irányában. Kijelentette: ha az EU nem hajlandó tudomásul venni az önrendelkezés egyetemes jogát, akkor egyre több konfliktust fog gerjeszteni mind tagállami, mind szövetségi szinten.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, történeti áttekintését adva a román impérium alá került magyar nemzetrész önrendelkezési hagyományainak és újkori törekvéseinek, kitért arra is, hogy a főhatalom miként iparkodik ellehetetleníteni Székelyföld fejlődését, s ebben Brüsszel is cinkosa. Így például a román állam az uniós támogatásokat is úgy használja fel, hogy az a székelyek lakta régió elszegényítését eredményezze, ezzel is mintegy az ottani autonómia életképtelenségét igazolva. Az Európai Unió kohéziós politikájának kudarca az, ami Romániában a történelmi régiók szintjén zajlik – jelentett ki a politikus.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a maga során megerősítette: az önrendelkezés az unió polgárainak és nemzeteinek természetes joga, s ezt az Európai Bizottságnak is tudomásul kell vennie, majd a többi hozzászólóval együtt megállapította, hogy a tagállamokban alkalmazott európai parlamenti választási rendszer nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek. Emiatt is vált időszerűvé, hogy ezen közösségeknek legyen saját európai biztosuk a bizottságon belül.
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak nem folyton védekezve és hátrálva, hanem kiegyenesedő öntudattal, felemelt fővel, európai rangú politizálással kell képviselnie az önrendelkezés életbe vágó ügyét.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 91
szavazógép
2018-11-08: Közélet - Iochom István:

Méder Áron világutazó Lemhényben

E hét elején Lemhényben tartózkodott a budapesti Méder Áron villamosmérnök, világutazó, óceáni szólóvitorlázó, aki feleségével és két kisgyermekével érkezett ősei szülőhelyére.
2018-11-08: Világfigyelő - :

Orbán Viktor Helsinkiben (Az Európai Néppárt kongresszusa)

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részt vesz  az Európai Néppárt (EPP) Helsinkiben szervezett kétnapos kongresszusán. A tegnap délutáni plenáris ülés szünetében külön megbeszélést folytatott horvát kollégájával, Andrej Plenkovićcsal, majd a finn kormányfői rezidencián a házigazda Juha Sipila miniszterelnök fogadta Orbán Viktort.