A székely ember a törvényeket betartja, nem a kibúvókat, kiskapukat keresi (mint ahogyan az természetes dolog a Kárpát-kanyarulaton kÃvül). Még akkor is, ha nem ért egyet sok mindennel, és reméli, a magas széken ülÅ‘ törvényhozók a való életre alapozzák döntéseiket. Mint például a juhászkodással kapcsolatos rendelkezések esetében is.
Petre Daea agrárminiszter vesszÅ‘paripája a juhtenyésztés fellendÃtése. Célirányos támogatásokkal, a fogyasztói kedv élénkÃtésével próbálja vonzóvá tenni az ágazatot. A kezdeményezés örvendetes, az utóbbi idÅ‘ben a juhlétszám növekedésérÅ‘l, a fogyasztott juhhús mennyiségének növekedésérÅ‘l számolnak be a statisztikák (mondom: a statisztikák). Mindezért a juhászoknak kellett, kell megdolgozniuk. Az Å‘ munkájuk nyomán kerülhet a hazai és külföldi igényeket kielégÃtÅ‘ mennyiÂségű és minÅ‘ségű birkahús a piacra. Ennek viszont ára van, például több juhhoz több ember kell. Akit amúgy nagyon nehéz találni, kevés a munkavállaló, a mezÅ‘gazdaságban, juhászatban igencsak nehezen.
Pakulár, likrahajtó, fejő nem megy az esztenára, ha nem kap kétezer lejt kézbe, melléje a napi ételt, szivart, itókát, s a gazdának emellett a hátsóját is meg kell csókolnia, szikrányi panaszt sem tehet a munka minőségére. Ha kommentál, ember nélkül marad. Ez úgy háromezer lejébe kerül havonta az esztanatulajdonosnak, a bácsnak. Sok sajtot, túrót, bárányt le kell vinni a hegyről ahhoz, hogy a pénz meglegyen.
Ha mindent hivatalos formába öntenének, az adók, illetékek, hozzájárulások megdupláznák a költségeket, egekig szökne a juhsajt, a bárány ára. Akkor pedig hiába Daea minden igyekezete, nem fogyna az áru, csökkenne a juhállomány, apadna a megélhetési lehetÅ‘ség, ráfizetéses lenne a juhászkodás. Ami az adófizetést, a kötelezÅ‘ munkaidÅ‘t s fÅ‘leg a nyugdÃjakat illeti, sok kivételezésrÅ‘l tudunk (persze leginkább az államapparátus belsÅ‘ köreiben). Mert egyesek munkája nehéz, felelÅ‘sségteljes, sok stresszel jár stb., stb., indoklásban nincs hiány. A kettÅ‘söké meg nem, az csak természetes...
Jó lenne látni, hogyan állna helyt az esztenán a sok kedvezményezett. Esőben, hóban, éjjel és nappal, medvék, farkasok között, reggel hat órai fejéssel, éjféli lefekvés mellett...
Vajon azok az emberek, akik nem ingyenélÅ‘k, hanem hozzájárulnak a lakosság élelmiszer-ellátásához, a juhos gazdák jövedelméhez, nem lehetnének kedvezményezettek? Például az adófizetés, a társadalmi hozzájárulás terén, nem is beszélve a nyugdÃjkorhatárról. Ha az állam által kirótt terhek csökkennének, minden bizonnyal nÅ‘ne a mezÅ‘gazdasági alkalmazottak száma, ergo az államkassza bevétele is. Addig is a jelenlegi körülmények között a feketézés miatti büntetések fogják jelenteni a mezÅ‘gazdasági munka estében az államkassza fÅ‘ bevételét. Kinek jó ez Ãgy?
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
