Tűnődések a szakoktatásról

2018. november 23., péntek, Nyílttér
Hatvanhárom évet térek vissza az időben, 1955-be, amikor – a hét elemi osztály végeztével – szülői utasításra jelentkeztem felvételire a székelyudvarhelyi Fém- és Faipari Szakiskolába. Számomra a mai napig talány, hogy miért a lakatososztályba vették fel a magasabb jegyűe­ket, és miért lettek bútorasztalosok a gyengébb jegyűek, de esztergályosi oklevéllel is rendelkező édesapám nagyon örült annak, hogy a fémipart helyezték előnybe...
  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele
A szakiskolában húszfős osztályunk mellé csatoltak – az elméleti órák látogatási kötelezettsége nélkül – még 14 fiút, akik egy jól menő helyi vállalatnál inaskodtak. Kitűnő mestereink voltak, kitűnő technikusok oktattak – akik majd mindannyian továbbtanultak esti líceumokban és mérnöki egyetemeken –, kitűnő és szigorú nevelők figyeltek ránk, és ennek meg is volt az eredménye. Az iskola növendékei jól megállták a helyüket: a gyárakban esztergályosként, marósként, szerszámgépészként, a mezőgazdaságban arató- és cséplőgépek, járművek, eszközök javításánál, karbantartásánál. Egyikük a katonaságnál dolgozott műszaki alkalmazottként, amint ezt egyetlen, 1988-ban tartott harmincéves osztálytalálkozónkon megtudtuk.
Az iskola mély emlékeket hagyott mindannyiunkban. A Barátok temploma mellett levő étkezde és a bentlakás udvara, ahol a farakások védelmében könyvvel az ölemben vártam az ebédre hívó csengőszóra, arra, hogy beálljak a sorba a társaim közé. Egyikük, aki inkább táncra termett, mint gyári munkára, gyakran elszórakoztatott tornamutatványaival. Kár, hogy utólag csak egyszer találkozhattunk, mert felejthetetlen évek voltak, és azóta is, egy életen át érdeklődéssel kísértem a magyar nyelvű szakoktatás helyzetét, a rendszerváltás előtti és utáni változásokat, örvendtem, amikor jól alakultak a dolgok, és szomorkodtam, amikor megszüntették egyik-másik iskolát. Sepsiszentgyörgyön először a Gámán Jánosról elnevezett, hajdan jó hírű traktoriskola esett áldozatul az új időknek diákjaival, tanáraival és műszaki felszerelésével együtt, és volt idő, amikor teljesen felszámolták a hároméves szakoktatást. Hogy aztán újra bevezessék, mert mesteremberekre mindig szükség van. Reméljük, hogy ismét megbecsülik őket és iskoláikat!
Ferenczy L. Tibor
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 356
szavazógép
2018-11-23: Nyílttér - :

Óvjuk meg iskoláinkat!

Talán nem ültem volna gép elé, ha az iskolaügyben felröppent legújabb hírek nem ejtettek volna gondolkodóba. Az biztos, az utóbbi években éppen elég alkalmunk volt bosszankodni amiatt, hogy támadások érik iskoláinkat, s bizony meg kell kapaszkodnunk, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, amelyből aztán tényleg nehéz lesz kikecmeregni.
2018-11-23: Máról holnapra - Farkas Réka:

Botrányból botrányba

Ismét sikerült csúcsra járatni a paloták közötti harcot, ezúttal a kormányátalakítás szolgáltatta az okot. A szociáldemokraták szűk két év alatt a negyedik kabinetcserét hajtják végre, pártelnökük aszerint váltogatja a tárcavezetőket, hogy ki mennyire hűséges hozzá, a szakértelem sokadrangú kérdés. Nem véletlen, hogy legtöbbjükről csak akkor hallunk, mikor kinevezik, majd néhány hónap múlva menesztik.