Tamás Sándor tanácselnök felvezetőjében elmondta, minden évben a megyeháza és Sepsiszentgyörgy önkormányzata saját költségvetésből finanszírozza az állam nemzeti ünnepének megszervezését. A megkötendő társulási szerződésben a megyeháza hozzájárulását 33 ezer lejben határozták meg, a rendezvényeket a Mihai Viteazul Alapítvány szervezi, a prefektúra koordinálja.

Fazakas Péter közölte, az Erdélyi Magyar Néppárt csoportja megszavazza a tervezetet, nem azért, mintha örvendene annak, hanem a román nemzet iránti tiszteletből. Ugyanakkor elvárják a tisztelet viszonzását. Mindig megszavazták az anyagi hozzájárulást, ám többször megtörtént, hogy a szónokok versenyt gyalázták a magyarságot. Felszólította a szervezőket, mellőzzék az olyan meghívottakat, akik őseinket, bennünket, gyermekeinket gyalázzák. Amennyiben ilyesmi ismét megtörténne, a következő években nem fogják megszavazni a hozzájárulást, hangoztatta a tanácstag.

Florentina Teacă szociáldemokrata tanácstag, miután megjegyezte, hogy a tavalyi ünnepségen nem voltak incidensek, megköszönte a pozitív hozzáállást. Ám hozzátette, ezt természetesnek tartja olyan körülmények között, hogy az üléspénzt a román államtól kapják a tanácstagok. Tamás Sándor tisztázta, a juttatásokra is az állampolgárok adójából kerül pénz.

Pethő István, a Magyar Polgári Párt tanácstagja felszólalásában elmondta, csoportjuk most tartózkodik, és amennyiben nem történnek incidensek a nemzeti ünnepen, jövő évben megszavazzák a hozzájárulást.

Tamás Sándor bejelentette, hogy az RMDSZ frakciója testületileg megszavazza a tervezetet. A nemzeti ünnepet és nemzeti jelképeket az alkotmány szabályozza. Egykor az alaptörvény tervezete ellen érveltek, és ellene szavaztak, de elfogadása óta, neveltetésüknél fogva betartják azt. Végül a két MPP-s tanácstag tartózkodása mellett a többség elfogadta a határozattervezetet.

A tanácsülést követő megyeinfón Tamás Sándor reagált Sebastian Cucu kormánymegbízottnak keddi sajtótájékoztatóján tett, az Agerpres nemzeti hírügynökség által idézett nyilatkozatára, miszerint meghívják és elvárják a helyi választott tisztségviselőket Románia nemzeti ünnepén és az egyesülés centenáriuma alkalmával tartandó rendezvényre, de visszautasítják azoknak a részvételét, akik „nem értik meg, hogy viselkedésükkel, felszólalásukkal diszkriminálhatják a közösség egy részét”, akik „szélsőséges vagy nacionalista hangvételű beszédet” mondhatnak.

A tanácselnök sértőnek és diszkriminatívnak nevezte a prefektus megnyilvánulását. Elmondta, amennyiben választott tisztségviselőként részt vesznek az ünnepségen, joggal elvárják, hogy legyen lehetőségük elmondani a véleményüket, nem tehetnek rájuk szájkosarat. Azt is közölte, három perc alatt el tudják mondani románul, hogy mi bántja, és azt is, hogy mit vár el a magyar közösség Romániától. Akár egy mondatban el tudják mondani, idézve azt, ami száz évvel ezelőtt a modern román államot megalapító gyulafehérvári nyilatkozatban is benne van: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek, minden nép számára a saját nyelvén biztosítanak oktatást, közigazgatást és bíráskodást az illető népből származó egyének által, és létszámának arányában minden nép képviseleti jogot kap a törvényhozó testületben és az ország kormányzásában”. Mindebből nagyon kevés valósult meg – tette hozzá. Sőt, egy szóban is el tudják mondani, mit vár a magyar közösség: tiszteletet.

Újságírói reagálásra, miszerint a prefektustól idézett mondatot kiprovokálták, szövegkörnyezetből kiragadták, Tamás Sándor kifejtette, ő nem volt jelen, amennyiben nem így hangzott el, átfésüli mondanivalóját.