Vélhetőleg a diákok is élvezték az Ady Endre arcai című rendhagyó sepsiszentgyörgyi irodalomórát, hiszen a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termét csütörtök délelőtt kétszer is teletöltő mikósok és mikesesek közül meglehetősen kevesen simogatták telefonjaikat, pletykák megosztására is csupán néhányan vetemedtek.
Pedig az előadás sok újat nem mondhatott a gyerekeknek, hiszen minden irodalomtanár tudja, ha valóban meg akar szerettetni tanítványaival valamely költőt, írót, nem csupán műveit, hanem az alkotó embert esendőségeivel és bűneivel együtt is be kell mutatnia.
A magyarországi Kultúrvonal Produkciós Iroda által szervezett előadássorozat darabjai – tavaly Arany János-műsorukat mutatták be Sepsiszentgyörgyön – is erre az elvre épülnek, kicsivel több lehetőséggel élve, mint amennyit egy hagyományos irodalomóra biztosít – és talán ez sikerük titka. Mett ha a műsorvezető – esetünkben Zsille Gábor költő, műfordító – beszél Ady költészetéről, néhány téma köré csoportosítva előadását (a próféta, a szerelmes, az istenkereső, a humoros Ady arcai villantak fel ezúttal), néhány anekdotával is fűszerezve azt, még önmagában nem elég.
Ám társulva egy színművésszel – Tóth János Gergely –, aki méltó módon képes tolmácsolni Ady egyedi hangját a magyar költészetben, és egy zenésszel – Honfi Imre Olivér –, aki rá tud hangolódni minderre, nos, így már könnyű megragadni a tizenévesek figyelmét és kiérdemelni elismerő tapsukat.
