A világ hústermelése 2007-ben — az előző évek átlagánál kisebb növekedéssel — elérte a 271 millió tonnát, 2016-ban pedig várhatóan 324 millió tonna lesz. A termelés legnagyobb hányadát, 38 százalékát a sertéshús, 32 százalékát a baromfihús tette ki, amit a marha- és juhhúsok előállítása követett 25 és 5 százalékkal — olvasható a tanulmányban. A húsiparban a legnagyobb bizonytalanságot a kiszámíthatatlanul előforduló állatjárványok, elsősorban a madárinfluenza megjelenése okozhatja. Az emelkedő takarmányárak hatására, valamint Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia és Kína növekvő fogyasztásának köszönhetően a következő néhány évben — a marhahús kivételével — a hús világpiaci árának szerény növekedésére lehet számítani. A tanulmány készítői szerint a magyarországi hústermelés versenyképessége csak ,,óriási nagyságrendű" befektetésekkel valósulhat meg.

Kengurutenyésztéssel az üvegházhatás ellen

Ha Ausztráliában juhok és szarvasmarhák helyett csak kengurut tartanának, az állatok kibocsátotta metángáz, ami jelentős mértékben felelős a klímaváltozásért, sokkal kisebb mennyiségben jutna a levegőbe, így csökkenne az üvegházhatás. A számítások szerint abban az esetben, ha a következő tizenkét év alatt az ötödik kontinenst kérődző állatok, juhok és szarvasmarhák helyett kenguruk népesítenék be, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása három százalékkal csökkenne. Ehhez Ausztrália területén 175 millió kenguru kellene. Ehhez eltávolítandó hétmillió marha és 36 millió juh. A kenguruk ugyanannyi húst adnának az ott lakóknak, de a levegő sokkal egészségesebbé válna. Ausztráliában az üvegházhatáshoz vezető gázok 11 százaléka metán. Ezt a kérődző állatok termelik, és a metán a kedvezőtlen klímaváltozás egyik legfőbb oka. Évente ötszázmillió tonna metán kerül az atmoszférába, de mindig sokkal kevesebb tűnik el. A metán melegítő hatása pedig egy évszázad alatt huszonegyszer nagyobb, mint a szén-dioxidé. A kutatók úgy látják: a metántermelés csökkentése a földgolyó felmelegedésének lassítására aránylag gyors módszer.

Jó méztermés várható

A tavalyinál jobb termés lesz idén Magyarországon elsősorban akácmézből, de a napraforgóméz-termés is jól sikerült, ötven kilogrammos pörgetés is előfordult — állítják szakemberek, hiszen a napraforgónál a jó mézeléshez fontos a vetés utáni és a virágzás előtti csapadék. Ugyanakkor a magyar méz kiváló minőségét veszélyezteti, hogy a termény nem minden esetben mentes az antibiotikumoktól. A tavaly 12 000—13 000 tonnáról 22 000-re növelték a méz exportját, és az idei méztermés is az elmúlt öt évhez hasonlóan alakul, az idén termett méz jól elhelyezhető a piacon. Vagyis a méz iránti kereslet folyamatos. Az akácméz felvásárlási ára kilogrammonként 580 forint, a hárs- és selyemfűmézé 500, a repce- és vegyes mézé 430 forint. Magyarországon évente mintegy 25 000 tonna mézet állítanak elő. A mézből származó árbevétel eléri a 12 milliárd forintot, amiből 10 milliárd az exportbevétel. Belföldön évente mintegy 5000 tonna méz fogy el, amiből ezer tonna külföldről érkezik.

A végéhez közeledik az aratás

Az őszi búza 95 százaléka, mintegy 5,36 millió tonna már a magtárakban van Magyarországon. A szakminisztérium közlése szerint őszi búzából összesen 1,124 millió hektáron kell learatni a termést, a termésátlag országosan eléri az öt tonnát. Így az előzetesen becsültnél — 5,2—5,3 millió tonnánál — több kerülhet a magtárakba. Az őszi árpa 100 százalékát levágták a gazdálkodók, közel kétszázezer hektárról, hektáronként 4,79 tonna átlagos mennyiségben. A tavaszi árpából mintegy 125 000 hektárról, azaz a vetésterület 95 százalékáról takarították be a termést, négytonnás hektáronkénti terméshozammal számolnak. Rozsból mintegy 44 000 hektáron kellett aratni, a termésátlag 2,68 tonna körüli.