Tabudöntögetők?

2018. december 5., szerda, Máról holnapra
Farcádi Botond
Borítékolni lehet, hogy ebben a formában a kormánykoalíció pártjai el fogják utasítani a gyulafehérvári határozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit törvénybe foglaló tervezetet, amelyet az RMDSZ hétfőn terjesztett a parlament elé – nem más állítja ezt, mint Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője, így hát azonnal adódik a kérdés: akkor mégis mi értelme van a kezdeményezésnek?
Pedig figyelemre méltó a szövetség lépése, már csak az általuk hangoztatott érvelés miatt is, mely szerint a tabutémákról is beszélgetni kell, befogadóbbá kell tenni a román társadalmat ezekre a kérdésekre, méréseik szerint ugyanis a többségi nemzet egyre nyitottabb. Aztán meg a jogszabály tartalma szakítani látszik a kis és még kisebb lépések politikájával: az etnikai arányosság elvének érvényesítése az önkormányzatokban, parlamentben, bíróságokon és törvényszékeken, dekoncentrált intézmények élén, az önigazgatás lehetővé tétele a kulturális életben és az oktatásban, a régiókba tömörülő megyék különleges státusának biztosítása gyakorlatilag autonómiát jelentene. A kérdés megközelítése eredeti: a száz évvel korábbi ígéreteket emelnék törvényerőre, nem pedig követeléseikre próbálnak ígéretet kicsikarni a román vezetőktől. Végül pedig a parlamenti konjunktúra is mintha kedvező irányba kezdene elfordulni: éppen a hét elején derült ki ugyanis, hogy a koalíció gyakorlatilag elveszítette többségét a képviselőházban, s bár a felsőházban még stabil a támogatottságuk, sarkalatos törvények esetében felértékelődni látszik az RMDSZ szerepe.
Mindezeken túl azonban a szövetség kezdeményezése felvet jó néhány kérdést, amelyek árnyalják a képet. Fölöttébb furcsa például, hogy az autonómia ügyében állandóan a kedvezőtlen parlamenti konjunktúrára hivatkozó, a soha nem érkező „megfelelő pillanatra” váró, a kezdeményezés időszerűségét állandóan kétségbe vonó RMDSZ egyszer csak azt hangoztatja, hogy a tabutémákról is beszélni kell. Különös az is, hogy éppen a centenáriumi mámor december elsejei csúcsra járatása utáni napokban iktatták kezdeményezésüket, hiszen jóval korábban is megtehették volna. A tavaly ilyentájt Kulcsár-Terza József egyéni kezdeményezéseként iktatott autonómiastatútum ügyében például korántsem érzékeltük ezt a nagy eltökéltséget a tabutémák megtárgyalására és a román társadalom nyitottabbá tételére (igaz, végül az RMDSZ-es honatyák aztán kiálltak a tervezet mellett).
Mi változott tehát tavaly decemberhez képest? Szeretnénk azt hinni, hogy az RMDSZ belátta: a tiszta, egyenes beszéd, követeléseink következetes felvállalása, a radikálisabb kiállás vezethet eredményre. De nem tekinthetünk el attól sem – és ez lényeges változás a tavaly decemberhez képest! –, hogy mindössze pár hónap választ el csupán a tavasszal esedékes európai parlamenti választásoktól, amelyre valamilyen módon mozgósítani kell a magyar választókat…
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 356
szavazógép
2018-12-05: Pénz, piac, vállalkozás - :

Díjazták a legjobbakat (Junior Business Club)

Alapításának kilencedik évfordulóját ünnepelte a Junior Business Club Egyesület. Az Ötödik Évszak Panzió rendezvénytermében az elmúlt esztendő tevékenységeit idézték fel, és kiosztották az Év Fiatal Vállalkozója díjakat.
2018-12-05: Belföld - :

Elkezdődött a riogatás a törvénytervezetről (Gyulafehérvári Nyilatkozat)

Etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a szociálliberális kormánykoalíció az RMDSZ „zsarolásának” engedve megszavazza a szövetség újabb autonómiakövetelését – figyelmeztettek román ellenzéki politikusok tegnap. A riogatás annak nyomán kezdődött el, hogy az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett hétfőn a parlament elé a gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke igyekezett csillapítani a kedélyeket, kijelentve: a román testvéreknek nincs okuk aggodalomra, mert senki nem akarja ellopni Erdélyt.