Egyre több roma fiatal vesz részt az oktatásban, és csökkenést mutat a korai iskolaelhagyás mértéke is, ugyanakkor a szegregáció továbbra is kihívást jelent a legtöbb európai országban – derül ki az Európai Bizottság nemzeti roma integrációs stratégiák uniós keretrendszerének 2011–2017 közötti időszakra vonatkozó, tegnap közzétett értékeléséből.
A romák integrációjáról szóló bizottsági jelentés szerint a romák egészségügyi ellátásában elért előrehaladás korlátozott, és a foglalkoztatás, valamint a lakhatáshoz való hozzáférés terén nincs lényeges javulás. A szegénység elleni küzdelem terén azonban némi előrelépés történt.
Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos azt mondta, a romák beilleszkedésének kérdése a tagállamok napirendjére került, az ellenük táplált előítélet és kirekesztés azonban továbbra is nagy aggodalomra ad okot. A biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy fokozzák a romák és a nem romák közötti szakadék megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket, ugyanis a jelentés szerint a romák gazdasági és társadalmi marginalizálódása továbbra is fennmaradt. Becslések szerint 10–12 millió roma továbbra is előítéletekkel, az intoleranciával, a megkülönböztetéssel és a társadalmi kirekesztéssel kénytelen szembenézni mindennapi élete során.
A tanulmányból egyebek mellett kiderül, hogy az EU-tagországokban a romák becsült aránya Bulgáriában 10,3 százalék, Szlovákiában 9,1 százalék, Romániában 8,3 százalék, Magyarországon 7 százalék, Görögországban 2,5 százalék, Csehországban 2 százalék, Spanyolországban 1,6 százalék.
