Farcádi Botond
Valóságos lavinát indított el a négy nyugati nagyváros, Arad, Temesvár, Nagyvárad és Kolozsvár szövetkezése: az elmúlt napokban több más önkormányzat vezetője is jelezte részvételi szándékát, mi több, újabb társulás létrejöttét is bejelentették.
Előbb Resicabánya, Gyulafehérvár, Déva, Nagyszeben közölte, hogy szívesen belépne a Nyugati Szövetségbe. Az indoklás minden esetben ugyanaz: mert jónak tartják a kezdeményezést, fejlődni akarnak, mert nem szigetként képzelik el településüket, hanem más városokkal közösen, összehangoltan dolgoznának ki és valósítanának meg terveket, és mert meguntak Bukarestre várni. A jó példa pedig ragadós: a Nyugati Szövetség létrehozása a Kárpátokon túl is pozitív reakciót váltott ki az önkormányzati vezetőkből. Jászvásár polgármestere például a keleti és a nyugati régiót összekötő fejlesztési stratégia kidolgozását javasolta Kolozsvár polgármesterének. Megmozdult Erdély északi része is, Nagybánya polgármestere bejelentette: a Nyugati Szövetség mintájára Máramaros, Szatmár, Beszterce és Szilágy megyei és helyi önkormányzatok társulnak. Az Észak-Erdély Provincia névre hallgató társulás célja a régió összehangolt fejlesztése.
Bár a kezdeményezők minden esetben hangsúlyozzák, hogy nem politikai célokat követnek, nem Bukarest ellen irányulnak törekvéseik, azért az beszédes, hogy hirtelen olyan kifejezések hangzanak el igen sűrűn Romániában, amelyeket eddig jobbára kerülni igyekeztek, mint például a régió, szubszidiaritás, helyi autonómia, összehangolt fejlesztés, önkormányzatiság, alulról építkezés. A jászvásári reakcióból talán azt érdemes kiemelni, hogy a Bukarest-központúság hátrányait minden történelmi régióban érzik. Az pedig, hogy pár nap alatt ennyi önkormányzati vezető tanúsított nyílt érdeklődést a kezdeményezés iránt, azt jelzi: a települések, megyék elöljáróinak is elegük lett a mostani gyakorlatból, Bukarest basáskodásából, nagyobb az igény a decentralizációra és a helyi autonómiára, mint azt a központi kormányzatban gondolják.
Nem véletlen, hogy Bukarest reakciója egyelőre inkább agyafúrtnak nevezhető: több szociáldemokrata politikus riogatni igyekszik az ország szétesésével, feldarabolásával, de mintha azt is látnák: ez most nem lesz elég. A magyar kártyát nem tudják kijátszani, mert a kezdeményezés élén románok állnak, így hát valamiféle lekenyerezési próbálkozásnak lehetünk szemtanúi. Ekként is értelmezhető, hogy Liviu Dragnea 10 milliárd eurós alap létrehozását jelentette be, amelyből helyi beruházásokat finanszíroznának – a szándék arról árulkodik, hogy mintha saját polgármestereik lázadásától is tartanának. De ne legyenek illúzióink, ha szükséges, más eszközt is be fognak vetni, kérdés, hogy milyen eredménnyel.
Mert az önkormányzati vezetők a legnagyobb akadályokat már legyőzték: a félelmet például, hogy a regionalizmus az ország széteséséhez vezet, illetve azokat az évtizedes beidegződéseket is, hogy mindenről csak Bukarest dönthet.
