A holló

2018. december 15., szombat, Kiscimbora

A holló minden madárra irigykedett. A vörösbegyre, a jégmadárra, a harkályra azért, mert szebbek voltak nála. A pacsirtára és a fülemülére pedig azért, mert szebben daloltak, mint ő. A holló magányosan repkedett mindig, s közben keservesen károgott.

Egy hideg decemberi éjszakán arra lett figyelmes, hogy nincs egyedül a magas égben, valami mozog fölötte, és édes ének is hallatszott valahonnan. Felnézett, és szívét irigység töltötte el:
– Már megint valamelyik aranytorkú madár dalol! – gondolta.
Amikor feltekintett, nem madarakat, hanem aranyszárnyú angyalokat pillantott meg az égen.
– Jó hír! Jó hír! – énekelték. – Jó hírt hoztunk! Megszületett Betlehemben Isten fia! Tudja meg minden élő! Eredj, holló, vidd a jó hírt, mondd el a többi madárnak is!
– Miért pont én? – károgta a holló. Még hogy pont én? Én vagyok a legrútabb a madarak között, a hangom is csúnya... Miért pont én?
– Menj, indulj, rád esett a választásunk, te leszel a hírvivő! – fuvolázták égi hangon az angyalok, majd huss, egy szempillantás alatt eltűntek a sötét égbolton.
– Keringett a magasban, gondolkodott a fekete holló: – A madaraknak bármi áron meg kell tudniuk a jó hírt. Kis idő elteltével leereszkedett egy faágra, és hangosan rikoltozni kezdett:
– Megszületett a Megváltó! Ma este jött világra Betlehemben!
Rettentő károgását minden madár meghallotta, de senki sem gúnyolta ki, csak csicseregve megköszönték a jó hírt, és már repültek is mind Betlehem felé. A holló követte őket. A betlehemi istállóban valóban ott feküdt egy kisded. A vörösbegy a tenyerébe szállt, a fülemüle és a pacsirta édes altatódalt zengett neki, a többi madár körberöpködte, és a kis Jézus csilingelő hangon kacagott. A holló is szeretett volna tenni valamit, de félt, hogy csúnyaságával és rettenetes károgásával csak megijeszti Isten fiát. Felült hát az istálló gerendájára, és csak a magasból nézte a gyermeket. Egy aranyló szárnyú angyal egyszer csak odasuhant mellé és megszólította:
– Ne búslakodj, és ne félj! Menj oda hozzá bátran, hisz te tetted érte a legtöbbet, egyik madár sem lenne itt, ha te nem kiáltod szét a jó hírt!
A holló óvatosan leröppent a többi madárhoz a gyermek bölcsője mellé. A kis Jézus ránevetett, és a fekete madár szívéből eltűnt az irigység.

(Francia legenda)

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 220
szavazógép
2018-12-15: Kiscimbora - :

A kis fa (Adventi mesék /II. rész/

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy magas hegycsúcs. A hegycsúcson egy kis fácska állt, és arról álmodozott, mi lesz majd belőle, ha megnő. A fácska vágyakozva nézett fel a csillagokra, amelyek úgy szikráztak fölötte, akár a gyémánt.
2018-12-15: Kiscimbora - :

Vencel király útja

Karácsony napján Vencel, Csehország királya kitekintett palotája ablakán, és felfigyelt valamire a havas mezőn. Bizonyára egy vadállat vagy talán egy kóbor kutya lehet – gondolta először, ám ahogy jobban szemügyre vette az alakot a hóesésben, felismerte, hogy egy ember az!