Gyorsabbnak remélte az ikerfalu közössége a helyi változásokat, a településfejlesztést – tolmácsoltuk a faluban hallottakat Kisgyörgy Sándor polgármesternek. Számtalan akadálya van ennek napjainkban – jegyezte meg a községvezető: hol a pályázatokat elbíráló gyulafehérvári központ, hol az egyre növekvő bürokrácia fékez, de az is előfordul, hogy a fejlődés azért nem halad, mert – néha a kevés pénzösszeg miatt – nem jelentkezik kivitelező a közbeszerzésre. Ezeket a nehézségeket a közösség tagjai alig vagy egyáltalán nem ismerik. Legtöbb panasz a Felszegen áthaladó kavicsos útra van, megunták a sarat, nyáron tűrhetetlen a por, hogy a mellékutcákról ne is beszéljünk.
Újévi számadás
– Az új év kezdetén vegyük kissé számba a fejlesztések-befektetések dolgát – kértük az elöljárót –, hogy lapunk útján is eljuthasson néhány információ olvasóinkhoz.
– Olykor egyik nehézség hozza maga után a másikat – folytatta a polgármester. – A településen áthaladó útszakasz megyei út, korszerűsítésére van ígéret a megye részéről, de hamarosan kezdődik a szennyvízhálózat lefektetése is, és emiatt kár lenne feltörni az időközben esetleg elkészülő aszfaltot.
Kisgyörgy Sándor
– Elbontották a régi óvoda épületét a nyáron. Történt-e előrelépés az új épület dolgában?
– Sikerült megkezdeni az uniós pályázati pénzből tervezett munkálatokat. Az alapját kiöntötték és felvasazták. Sürgettük a kivitelezőt, a baróti Zöld Út Kft.-t, azt mondták, hogy a tervezet szabta határidőben elvégzik a munkát, 2020 januárjára készen lesz.
– Mi lesz a központi iskola felújítási és bővítési munkálataival?
– Ez is uniós pályázati pénzből valósul meg, értéke 8 millió lej. Jelenleg az előszerződési szakaszban vagyunk, tavasszal hívnak, hogy kössük meg a szerződést. Hasonló helyzetben vagyunk a két település kultúrotthonainak felújításával. Aláírtuk a szerződést, az új esztendő elején hozzák a terveket, akkor hirdetjük meg kivitelezésre. Majdnem biztos, hogy a tavasszal neki tudunk fogni az 500 ezer euró értékű munkálatoknak.
Gátfutás a csatornázás
– A lakosságot nagyon érdekli a csatornázás helyzete.
– A dokumentációt a gyulafehérvári központ visszaküldte, kiegészítettük a kért adatokkal, és meghirdettük az első versenytárgyalást, amelyre négy kivitelező jelentkezett, közülük került ki a nyertes. Sajnos, az egyik vesztes cég felebbezett, s most ismét várnunk kell egy hónapot a bukaresti döntésre. Ott dől el, hogy jogos vagy jogtalan volt-e a felebbezés, s csak azután lehet folytatni a tervezést. Átok ül ezen a munkálaton. A huzavona miatt csak februárban hirdethetünk új licitet a kivitelezésre. Amíg nincs kész a csatornázás, nem lehet megkezdeni az utcahálózat korszerűsítését. Ez lenne a legsürgősebb fejlesztésünk, de ez így inkább gátfutás, akadályverseny, mint fejlesztés.
– Mi lesz az ikerfalu, Kálnok csatornahálózatával, ott is ez a helyzet?
– Azt kormánypénzből pályáztuk meg. Letettük a dokumentációt, de még nem kaptunk választ, hogy beválogatták-e a nyertes pályázatok közé. Pályázatot nyertünk a polgármesteri hivatal teljes felújítására, amit a megvalósíthatósági tanulmány hibái miatt csak két részben lehetett kérvényezni. A nyertes kivitelezők visszaléptek, most újra kiírtuk a versenytárgyalást. Sikertelennek bizonyult viszont az Árkossal közös határban levő turisztikai tó visszaszerzésének ügye, ugyanis a ploiești-i bányavállalat megtámadta követelésünket. Most alkalom volna újrakezdeni az egészet, hiszen az RMDSZ jelenleg olyan kulcspozícióban van, hogy képviselőinken, szenátorainkon keresztül segítséget kaphatunk. A tét ugyanis nem kicsi, hiszen a két település 250 hektár földterülete forog kockán.
– Régi óhaja a községvezetésnek, hogy saját tulajdonába vegye a vadasi utászházat, amire ígéretet is kaptak a megyei vezetéstől.
– Turisztikai értéke van ennek a helynek a Vadas-tetőn. Ötletekből nincs hiány. Elképzeltük egy erdei iskola kialakítását, szálláshelyet kaphatnának a megyei hegyimentők, de egy csillagvizsgáló is kialakítható lenne ott. Sikeresen működnek kapcsolataink testvértelepüléseinkkel, Mezőtúrral, Somogygesztivel és Gárdonnyal. A nyáron újra szeretnénk táboroztatni kőröspataki gyerekeket Gárdonyban. Ez a program már hagyományos, de szándékunkban áll itt vendégül látni mezőtúri és somogygeszti tanulókat is.
Sínpáron a művelődés
Mindegy, hogy ki írja a pályázatokat, az is, hogy ki figyeli azok kiírását, fontos, hogy az elnyert pénzalapokból részesüljön minden kőröspataki.
– Nagy sikert aratott koncertjével nálunk Vadkerti Imre, a Kormorán zenekar szólóénekese, a népszerű Honfoglalás című rockopera szereplője, Zsapka Attila és Sipos Dávid december 10-én a sepsikőröspataki unitárius templomban a Mennyből az angyal című koncertjével. Ezt követte 15-én a helybeli sportcsarnokban a Vazul vére című akusztikus koncert – sorolta Kisgyörgy Sándor –, a kőröspatak–kálnoki fúvószenekar pedig december 25-én este adott nagyszabású karácsonyi koncertet. A zeneszámok közben helybeli gyerekek mondtak karácsonyi verseket a kálnoki kultúrotthonban. A műsorvezető Szigyártó András volt, a karmester pedig Téglás Mihály Botond.
Ünnepekre szólt a harang
Kettős volt üzenetük: előbb Jézus Krisztus születésére emlékeztettek, majd búcsúztatták az óesztendőt, köszöntötték az újat. A római katolikus templomban már az advent kezdetétől folyt a szeretet ünnepére való lelki készülődés. A szentmise alkalmával emlékeztek a Szent Család vasárnapjára – tudtuk meg Faragó István plébánostól. Óesztendő délutánján hálaadó szentmise keretében búcsúztak az óévtől, és megtartották az év végi beszámolót. Sikeres esztendőt zárt a közösség: befejezték a templom tetőzetének felújítását, s miként a plébános elmondta, az új esztendőben a templombelső fűtésrendszerének korszerűsítése lesz a feladat. Január 2-ától várhatják a hívek a szokásos házszenteléseket Kálnokon a Cigánydombon, január 12–13-án pedig az árkosi filiában.
A református templom
– Nem alakult a decemberi-újévi ünnepkör másképpen a református egyházban sem. Szokás nálunk, hogy óesztendő estéjén hat órakor az ünnepi istentisztelet után templomunk előtt kezet szorítunk egymással, elénekeljük a magyar és a székely himnuszt – tájékoztatott a 186 lelket pásztoroló Nagy Zsolt lelkipásztor, és elmondta, hogy az is hagyomány az egyházközségben, hogy csoportosan mennek karácsonyi éneklésre-kántálásra a faluba. Ekkor adták át a híveknek azokat a karácsonyi csomagokat is, amelyeket a holland diakóniától kaptak. Az új esztendő második vasárnapján közgyűlést tartanak, ahol a népesedési statisztika mellett beszámolnak az eddig elvégzett munkáról is. 2018-ban sikerült befejezni a templom külső-belső felújítását Váncsa Jenő egyházközségi főgondnok cégének jóvoltából, a magyar kormány anyagi támogatásával (képünk).
Tíz éve működik sikeresen a Kálnoky Ludmilla Alapítvány aktív önkéntesekkel – tájékoztatott Zsigmond Sándor –, a legidősebb önkéntes Asztalos Sándor, a legfiatalabb, Marhát Antónia alig 16 éves. Az ötven önkéntessel működő alapítvány elismerő oklevelet kapott a Háromszéki Önkéntes Központtól, Antónia pedig az év önkéntese oklevelet vehette át.
Zsigmond Sándor
– Idén négy pályázatunk volt – folytatja a beszámolót –, rendezvényeinket a Communitas és a Bethlen Gábor Alap segítségével hoztuk létre, szerveztünk találkozókat és kirándulásokat, a nagy egyesülés évében megszólítottuk azokat a jeles magyar és román értelmiségieket, akik kiemelkedőt alkottak a magyar–román békés kapcsolatok fejlesztésében. A Múlt nélkül nincs jövő című projektünk magyar és cigány gyerekeknek szólt, azzal a céllal, hogy megismerjék a szűkebb székelyföldi haza történelmi színtereit, és egyezséget kötöttünk emellett gyerekeink kölcsönös nyári táboroztatására is. Partnerségben egy bukaresti céggel tanfolyamot indítottunk felnőtt munkanélkülieknek. Láncfűrészkezelőket, asztalosokat és kereskedelmi dolgozókat képeztünk. Az utóbbi képzés éppen most zajlik. 2019-re már újabb projektet tettünk le a Bethlen Gábor Alaphoz – zárja a felsorolást Zsigmond Sándor.
„Ő már a miénk!”
Friss kiadványt pillantok meg a hivatalban. – Írója itt él a faluban, ő már a miénk! – hívják fel figyelmünket. Persze, Tamás Kincső, a szorgalmas tollforgató (képünk) – kotorjuk elő a feledékenység leple alól – ott lakik a Fenyős-várhegy mögött. Havas soraival köszöntjük az újévi csendben alig ébredező falut.
Tamás Kincső
„Habosan zúg a Csinált-patak, színe, mint a kakaós kávé. A tetőn döbbenten látja, egy nap alatt eltűnt a hó a fenyőből, letörölte a tegnapi meleg szél. Ez a délnyugati oldal. A lehullott tűlevél illatozik, friss gyantaszag a levegőben. Az ösvény két oldalán sötétzöld moha, a jég zúzta, ágaskodó, karcsú fenyőn két harkály kopog. (...)
Az első ölyv az antennától áthelyezte a lest a fenyő sarkára, onnan mozdul. A falu felől kutyacsaholás, esti harangszó hallatszik. A Cigánydombról, amitől gyér fenyves választja el, zene és kurjongatás. Utcán a falu, ha már nem kell olyan sűrűn fáért járni, ünnepelnek. A vidám zene hosszan kíséri a csapatot, fele erdőn túl is, de nem zavaró, mert a mezők sárgák alant, és a déli égbolton naplementéből maradt narancs fények emelik ki a Fogarasi-havasok sötétkék csúcsait. Keleten ellátni Kommandó felé, a hófödte Háromszéki-havasokig. A levegő tiszta, a vizeket megindító szél kitakarított. A falu színes, a háztetők pirosak, autófények a bekötőúton, szemben, Gidófalva és Bodok között takaros szántók dugják elő színes hátukat. A hegyek havasak, az erdők lilák.”
