Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Vivat techonologiae 2.

2019. január 9., szerda, Jegyzet
Váry O. Péter

Ez az év is jól kezdődik. Panaszos a szerkesztőségben, és csak velem akar beszélni. Merthogy nemrég írtam egy jegyzetet a villanyszolgáltatónál alkalmazott csúcstechnológiáról, és az ő siráma is e témába vágó. Hát lássuk.

A probléma nem azzal kezdődött, hogy a villanyórát kiköltöztették az utcára, amit nem tartok rossz ötletnek, bár rondítja az utcaképet, s mint utólag kiderült, bosszúságforrás is a javából – kezdi panaszosunk. Valamikor a decemberi ünnepek előtti napokban történt, hogy délelőtt otthon akadt dolga, leült a számítógép elé, ám alig pötyögtetett be két számsort, elvették a villanyt. Már-már csúnyát mondott volna félhangosan, mert úgysem hallja senki, amikor észrevette, hogy a szomszédban valamilyen elektromos szerszámgép rendületlenül dolgozik. Panaszosunk valamicskét konyít a villanyszereléshez, azonmód rájött, hogy nem az áramot vették el, hanem a főbiztosíték égett ki. Mint minden rendes háztartásban, nála is van a polcon pótalkatrész mindenféle fogyóáruból, vette hát a megfelelőt és kicserélte. De áram nem lett a házban. Na, ez is valami selejtes holmi, gondolta magában, és – mint említettük, panaszosunk rendelkezik villanyszerelői alapismeretekkel – gyártott házilag biztosítékot: négy szál vékony rézdrót, az körülbelül megfelelő ampererősséget ad, kupak alul-felül rákoppintva, és máris kész a boltinál biztosabb alkatrész. Helyére is csavarta, nagyon büszkén szaktudására – de áram csak nem lett a házban. Na, itt elakadt emberünk. Nincs más hátra, mint előre, itt telefonálni kell, gondolta, amitől valójában csak azért ódzkodott, mert tartott tőle, a hibabejelentőnél épp azon a nyelven szólnak hozzá, amelynek ismeretével eléggé hadilábon áll. De azért előkeresett egy villanyszámlát, mély lélegzetet vett, és készült tárcsázni a papirosról leolvasott számot – amikor mégis felcsillant a remény utolsó sugara: nézzük csak meg az utcára kiköltöztetett villanyórát! Az elgondolást tett követte, és azon módúlag ki is derült a turpisság: valaki azzal szórakozott, hogy lekapcsolta az ottani biztosítékot. Panaszosunk felemelte a védőablakot, felkattintotta az automata biztosítékot – és lett áram a házban. No, nem fog velem senki szórakozni, lakatot teszek én arra az ablakocskára, mondta magában, és levett a polcról egy kisebb méretű csüngőzárat, kissé megolajozta, hogy az időjárás viszontagságainak jobban ellenálljon, majd rákattintotta a műanyag ablakocskáról kilógó fülre. Ekkor az egész a kezében maradt. Panaszosunk, amint mondja, nagyon bambán állt ott, markában a leesett szerelékkel, nézett jobbra, nézett balra, lélek sincs az utcán, nézett felfelé is, de onnan sem kacsintottak vissza rá biztatóan. Reményvesztetten kullogott be a házba: mégis telefonálás lesz a vége, dünnyögte maga elé, de gyorsan fel is vidult: majd az ünnepek után. Szalmaszálnyi vigasz ugyan, de mégis menekvés, székely embernek egész lélegzetvételnyi.

Elteltek az ünnepek, panaszosunk meg is feledkezett a minapi kellemetlenségről, amikor az új év másodnapján ismét elvették a villanyt. Ekkor már sejtette, honnan fúj a szél: ki az utcára, biztosíték fel, és lőn világosság. De alig néhány óra múltán ismét elment az áram. Panaszosunk ekkor is épp a számítógép előtt görnyedt, amint a képernyő elsötétült, csak úgy, papucsosan kipattant az ajtón, futott a kapuhoz – még látta a három suhancot, amint röhögve szaladtak fel az Őrkő felé.

És aztán az elkövetkező napokban ez a Zrínyi hősiességére egyáltalán nem hasonlító kirohanás még néhányszor megismétlődött, mígnem emberünk kénytelen volt a már többször elodázott telefonáláshoz folyamodni. Sejtelme beigazolódott, az ügyfélszolgálatnál románul szóltak bele a kagylóba, s ha kézzel-lábbal nem is, de végül csak sikerült élő szóban megértetnie magát. A hallhatólag ellenséges viszonyulású alkalmazott végül azzal csukta le köszönés nélkül a telefont, hogy közvetíti a panaszt „a kovásznai kollégáknak”. Na, erre is várhatok, gondolta sanyarúan magában emberünk – de láss csodát, két óra sem telt el, és a helyi rohamcsapat máris kiszállt, sőt: meg is oldotta a problémát. A letörött lappantyú helyett szereltek másikat, igaz, nem olyan típusút, de ez is lezárható, bár a lakat csak dísz rajta, mondta az egyik szerelő, mert ha valaki nagyon akarja, ezt is letörheti. És akkor ő mit csináljon, kérdezte tőle panaszosunk. Jelentse a rendőrségen, az ő dolguk elkapni a rongálókat, jött a válasz.

Eddig a történet, hűen közvetítettem, ahogy a panaszos elmondta. Most valamiféle következtetéseket kellene megfogalmazni rossz tervezésű villanyóradobozról és jó mókának tűnő ártásról, számomra az egész panaszban mégis a nyelvi akadály a legszembetűnőbb. És nem csak a székely ember gyatra romántudására gondolok, bár az, mint láttuk, egy egyszerű probléma megoldásának is akadályát jelentheti. Hanem a mindenféle szolgáltatók viszonyulására: még mindig nagyon kevés cég tartja fontosnak, hogy lehetővé tegye ügyfeleinek az anyanyelven való ügyfélszolgálat lehetőségét, sőt, ilyen-olyan intézményekben járva-kelve, mintha egyfajta visszarendeződés zajlana éppen. De hát ez már a politikusok asztala, és a téma túllépi egy jegyzetben megjelenített panasz határait.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 296
szavazógép
2019-01-09: Máról holnapra - Mózes László:

Magyarázzák a bizonyítványukat

Románia Európai Unió Tanácsának elnöksége kapcsán Brüsszelben tegnap megtartották az első jelentős miniszteri értekezletet George Ciamba európai ügyekkel megbízott miniszter vezényletével. Miközben az angol nyelven kifogástalanul beszélő karrierdiplomata országa ambíciós céljait ecsetelte, saját hazájából olyan jelzések érkeztek az EU fővárosába, amelyeket a legjobb nyelvtudással és a legnagyobb találékonysággal is nehéz kimagyarázni.
2019-01-09: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Többen születtek (Sepsiszentgyörgy)

Nőtt a természetes szaporulat Sepsiszentgyörgyön, de csak a statisztikákban: a valóságban inkább fogy a város lakossága. 2018-ban 382 lélekkel több született, mint ahányan meghaltak, és ez több mint kétszerese a 2017-ben jegyzett népességgyarapodásnak (akkor 183-mal haladta meg a születések száma az elhalálozásokét), de hosszabb távon gyorsuló ütemben közelít egymáshoz a két adat.