A testület Florin Iordache volt igazságügyi miniszter panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség „hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta az RHSZ-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is. Az alkotmánybíróság azonban nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait. Romániában 2016-ig szinte kizárólag az RHSZ végezhetett lehallgatásokat, csak egy alkotmánybírósági döntés után különítették el a nemzetbiztonsági és bűnügyi titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. Cifrázza az ügyet, hogy a bukaresti táblabíróság nemrég azt mondta ki: a titkosszolgálatok és más állami szervek közötti megállapodások csak az intézmények közötti együttműködést szabályozzák és semmilyen törvényt nem sértenek.