Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Elutasították a brexitmegállapodástTávoznának a britek, de nem tudják, hogyan

2019. január 17., csütörtök, Világfigyelő

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, ezt tegnap este meg is vitatták, de elutasították, így May hivatalában maradhat. A brit kormányfő egyenes utalást tett tegnap arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás előző esti parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a brexitfolyamatot. Az Európai Bizottság szóvivője jelezte: elképzelhető a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. Margarítisz Szkínász brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a brit kormány eddig nem kért hosszabbítást, de ha a jövőben végül így tesz, akkor a benn maradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással. Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.

  • Theresa May a brexitszavazást elveszítette, a bizalmatlansági indítványt túlélte
    Theresa May a brexitszavazást elveszítette, a bizalmatlansági indítványt túlélte

Történelmi vereség

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír–északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexitegyezmény elfogadtatása. A képviselők többségét viszont az azóta eltelt több mint egy hónapban sem sikerült megnyernie az ügynek: az Európai Unióval novemberben elért brexitegyezményre kedd este 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a brexitmegállapodást. A kimutatások szerint a kormányzó Konzervatív Párt 316 fős frakciójából 118 képviselő szavazott az ellenzékkel az 585 oldalas brexitmegállapodás ellen.

Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége. A kedd esti szavazáson csaknem évszázados rekord dőlt meg: az eddigi legnagyobb alsóházi vereséget Ramsay MacDonald akkori munkáspárti vezető szenvedte el 1924-ben: kormánya egy ellenzéki indítvány szavazását 166 fős többséggel vesztette el. MacDonald utána parlamenti választást írt ki, amelyet a Munkáspárt elveszített.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt – a legnagyobb brit ellenzéki erő – jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen, hiába azonban: a kormány mellett szerda este 325-en, ellene 306-an voksoltak, így May hivatalában maradhat.

Theresa May amúgy már Corbyn bejelentése előtt közölte: tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak.
A Downing Street szóvivője azonnal jelezte, hogy Maynek nem áll szándékában lemondani. Theresa May a kedd esti szavazás előtt is felszólalt. Az 54 órás vitát lezáró nyilatkozatában kijelentette, hogy a megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a brexitfolyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból. Tegnap már arra utalt, hogy semmiképpen sem kívánja leállítani a brexitfolyamatot. A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos tegnap délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli brexit elkerülését – kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy „egy” megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. E cikkely szabályozza – és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította – a brexitfolyamatot. Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

 

Közelebb a keményvonalas kiválás

Az Európai Unió képviselői aggodalommal fogadták a szavazás eredményét. Soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, Londonnak mielőbb tisztáznia kell szándékait a brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi alsóházi elutasítását követően – jelentette ki tegnap Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier elmondta, sajnálattal vette tudomásul a szavazás eredményét, s rámutatott, hogy mind­össze tíz hét van hátra a szigetország tervezett kilépésének dátumáig, 2019. március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a „kemény brexitre”. Hangsúlyozta: a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege „a létező kompromisszumok legjobbja”, amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit. Azt is elmondta: az Európai Unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében. Fontos, hogy az ezt garantáló és a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett tartalékmegoldás B terv maradjon, de az is, hogy hiteles biztosítékot nyújtson – mondta Barnier.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a szerződés ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy a brit kilépés jelentős károkat fog okozni mindkét oldal számára, a politikusok feladata viszont ezek minimalizálása lenne, s ezért folytatni kell a munkát, az Egyesült Királyságnak pedig tudatnia kell, hogyan kíván továbblépni.

Antonio Tajani, az EP elnöke annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a benn maradó huszonhét tagállam megőrizze az egységét. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint „a politikai káosz fő üzenete, hogy nem szabad követni a nacionalistákat, az egoistákat, mivel az EU-t megreformálni kell, nem pedig tönkretenni vagy kilépni belőle”. A szociáldemokrata frakció részéről Roberto Gualtieri szólalt fel elsőként, aki történelmi hibának nevezte a brexitet, s kiemelte, hogy a folyamat visszavonható, illetve ha nem jön létre többség egyik opció mellett sem, akkor új népszavazást vagy előrehozott választást kell kiírni, hogy a lakosság véleményt mondhasson. „A tárgyalások megakadtak, a labda az Egyesült Királyság térfelén van” – fogalmazott. Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának tagja kijelentette, hogy két választás áll az EU előtt: nem tesz semmit, és a rendezetlen kiválást választja, bízva abban, hogy megállítható a brexit, vagy pedig megpróbálja eloszlatni a brit aggályokat. Szerinte hatalmas hiba lenne, ha meg sem próbálnának további erőfeszítéseket tenni. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az EP brexitügyi főképviselője leszögezte, hogy „a brit pártoknak az ország érdekeit kellene saját rövidlátó politikai érdekeik elé helyezniük, ideje lenne, hogy kijöjjenek a lövészárkokból és együttműködjenek”. A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE–NGL) képviselője, Martina Anderson kiábrándító és dühítő cirkusznak nevezte a brit belpolitikát. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana. Hozzátette, meglepő eredményt hozhat, ha rákényszerítenek az országra egy második referendumot, szerinte az emberek a korábbinál is nagyobb arányban szavaznának a távozásra.

 

Hogyan tovább?

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, az Oxford Economics kedd esti helyzetértékelésében mindazonáltal hangsúlyozta: az alsóházban a képviselők – egy csekély kisebbséget kivéve – ellenzik a megállapodás nélküli brexitet. Márpedig az hamar ki fog derülni, hogy ha a törvényhozók továbbra is folyamatosan a megállapodás ellen szavaznak, az szinte biztos garanciája lenne a megállapodás nélküli brexitnek, és ennek következményeit a választók számonkérik majd rajtuk. A ház véleménye szerint ebben a helyzetben a megállapodással szembeni ellenállás idővel elenyészik. Az Oxford Economics szakértői mindezek alapján 60 százalékos esélyt adnak a megállapodás életbeléptetésének, 35 százalékra taksálják annak valószínűségét, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, és mindössze 5 százalékra teszik az újabb népszavazás esélyét.

 

A skótok függetlenednének

Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb népszavazást az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszüntetéséről – jelezte a skót miniszterelnök a Bild német lap hírportálján tegnap ismertetett nyilatkozatában. Nicola Sturgeon a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva a brexitfolyamat leállítását és egy újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tartalmazó megállapodás londoni alsóházi elutasításával a brexit elérkezett arra a pontra, ahonnan „értelmetlen lenne tovább folytatni”. Az Egyesült Királyság parlamentjének épületére utalva hozzátette: „két és fél év Westminster-káosz után nem lehet tovább nem tudomást venni Skóciáról”. „Meg kell védeni helyünket Európában, mert a skótok demokratikusan kifejezett akarata az, hogy hazájuk az Európai Unió része maradjon, ezt pedig tiszteletben kell tartani” – mondta a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) politikusa, felidézve, hogy a 2016-ban rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. „Egy második népszavazás az egyetlen lehetőség arra, hogy Skócia az Egyesült Királyság részeként maradjon Európában” – mondta Nicola Sturgeon.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1060
szavazógép
2019-01-17: Kármentő - Nagy D. István:

Korai csábítgatás

Széles asszisztencia mellett jelentette be múlt év novemberében Sepsiszentgyörgy önkormányzata, hogy az Interreg Duna Transznacionális Program 2014–2020 finanszírozásában a YOUMIG nemzetközi projekt révén kísérleti jellegű elképzelést szándékoznak megvalósítani – gyakorlatban a sepsinet.ro oldal román és magyar nyelven való újraindítását.
2019-01-17: Sport - Miska Brigitta:

A Sepsi OSK a bajnoki címvédővel játszik a kupában (Labdarúgás)

Csütörtökön kisorsolták a Román Kupa negyeddöntőinek párosításait. A Sepsi OSK a bajnoki címvédő Kolozsvári CFR ellen léphet pályára a sepsiszentgyörgyi stadionban, míg a harmadosztályban érdekelt FK Csíkszereda a legutóbbi kiírás győztesével, a Craiova csapatával játszik szintén hazai környezetben. A mérkőzéseket február 26. és 28. között rendezik.